„John Churchill” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Leszármazottak: Churchill linkelve
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Namur –> Namur (település)
44. sor:
[[Fájl:1st Duke of Marlborough arms.png|200px|bélyegkép|jobbra|John Churchill, Marlborough első hercegének címere]]
 
[[1705]]-ben Marlborough-nak le kellett tennie arról, hogy nagyszabású támadást vezessen a [[Mosel]] völgyében, mivel [[Savoyai Jenő]]t Itáliába vezényelték. Ezért úgy döntött, hogy [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföldön]] fog támadni. A XIV. Lajos csapatai (Villeroi marsall parancsnoksága alatt) az [[Antwerpen]]től [[Namur (település)|Namurig]]ig húzódó hosszú vonalon álltak fel, amelynek gyenge pontjait erődítmények védték. Marlborough hercege [[Waterloo (Belgium)|Waterloo]] mellett szándékozott döntő csatát vívni, de erre nem nyílt lehetősége, mivel a holland kormány visszavonta katonáit. Tavasszal azonban sikerült rákényszerítenie Villeroi-t, hogy Namur védelmére vonja össze erőit. Az ezt követő [[ramillies-i csata|ramillies-i csatában]] a franciák megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ennek révén [[Brüsszel]], Antwerpen, [[Gent]], [[Bruges]], Flandria egésze és [[Hainaut (tartomány)|Hainaut]] mind Marlborough uralma alá jutott, s mindössze [[Mons]] és Namur maradt francia kézen.
 
Marlborugh diplomáciai képességei összemérhetőek voltak katonai tehetségével. A franciaellenes szövetségben senki más nem lett volna képes együtt tartani egy ilyen sokszínű haderőt, amely ügyes irányítása nélkül rövid idő alatt elemeire hullott volna. Egy államférfi minden adottságával rendelkezett: türelmes, tapasztalt és gyakorlatias volt. [[1707]]-ben [[XII. Károly svéd király]], XIV. Lajos régi szövetségese egy vitát követően megtámadta [[Szászország]]ot. Marlborough, abbéli aggodalmában, hogy Svédország a franciák oldalán beavatkozik a háborúba, Károly szászországi táborába sietett, és rábeszélte a visszavonulásra anélkül, hogy egyetlen puskalövés eldördült volna. Rendszeresen sikerrel kezelte az alá beosztott holland katonák engedetlenkedéseit is. Marlborough sikerei egyre szaporodtak, s ennek nyomán elnyerte a Német-római Birodalom hercege és Mindelheim hercege címeket.