„Cházár András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
Nemes, ám szegény [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] családból származott. [[1755]]-ben a [[német nyelv]] elsajátítása végett a [[Dobsina|dobsinai]] iskolába íratták be, majd ugyanabban az évben [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]re ment, ahol költészetet és ékesszólást, s [[1762]]-ben [[Késmárk]]ra, ahol bölcseletet tanult; [[1765]]-ben [[Pozsony]]ban folytatta tanulmányait, amelyeket a Fodor ügyvédi irodában fejezett be. [[1766]]-ban [[Győr]]ött Tiszapataki ügyvédnél gyakorlatilag tanulta a [[Magyarország|magyar]] törvényt, [[1767]]-ben visszajött Jólészre, a szülői házhoz. Ugyanezen év október havában Tolna megyében ügyvédnek esküdött föl.
[[1768]] elején fölkereste a Toperczer és Lipovniczky ügyvédi irodát és itt mint ügyvédbojtár [[1770]] végéig működött, majd [[1771]] januárjában [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, ahol a Parnitzky irodájának volt munkatársa. [[1773]] novemberében, mint gyakorló ügyvéd [[Rozsnyó]]n telepedett le; eleinte Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett. Amikor II. József rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédeknek a törvényszékekhez kereseteiket [[német nyelv]]en kell benyújtaniuk, Cházár az ügyvédségről lemondott. [[1790]]-ben a [[rimaszombat]]i megyei közgyűlésen mint főjegyző a kalapos király önkényuralma ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ezen időben [[Gömör
Korán elvesztette feleségét (pontos adat nem állt rendelkezésre), ezekben a nehéz időkben Magda Pál tiszteletes nyújtott számára lelki támaszt, aki egyben kisfiának nevelője is volt. Ő volt, aki Bécsbe irányította, az ottani [[siketnémaság|siketnéma]] intézet megtekintésére ösztönözte. A lelkész fontos szerepet játszott abban, hogy Cházár András lelkében megszülethessen a hazai [[Siketnémaság|siketnémák]] oktatását szolgáló iskola megalapításának ötlete. Nyugdíjba vonulása után életét a siketnémáknak szentelte.
| |||