„Holics” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
== Története ==
Már a [[tatárjárás]] előtt vízivár állt itt, ekkor ''Fejéregyház'' volt a neve. A település a [[11. század]]ban a vár körül alakult ki. Első említése [[1205]]-ben ''Wywar'' néven történik. [[1228]]-ban [[II. András magyar király|II. András]] király határállomást létesített itt. Új vára a [[Morva (folyó)|Morva]] partján a [[sasvár]]i határispánság váraként épült [[1256]] előtt Sasvár helyett. Kezdetben királyi birtok volt, de még [[1299]] előtt [[Csák Máté]] szerezte meg. [[1314]]-ben Luxemburgi János cseh király ostromolta a Csák Máté kezén levő várat, de a csehek csak ennek halála után [[1321]]-ben tudták elfoglalni. [[1332]]-ben békekötéssel került vissza [[Magyarország]]hoz. A település a [[14. század]] folyamán fontos határmenti kereskedelmi központtá fejlődött. [[1389]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] a [[Stiborici Stibor|Stíbor]] családnak adta. A vár uradalma ekkor már eléggé kiterjedt volt, északon a cseh határig, keleten Szenicéig, nyugaton a Morva folyóig ért. A várat [[16. század]]ban várkastéllyá építették át. A [[17. század|17]]. – [[18. század]]ban a [[Czobor]] és a Bakics családok birtoka volt. [[1736]]-ban a [[Habsburgok]]é lett, akik [[1749]] és [[1754]] között a várat kétemeletes nyaralónak építették ki, külső várárkát feltöltötték, ekkor kapta meg a település városi jogait. [[1746]]-ban [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc császár]] [[majolika]]gyárat alapított itt, melynek termékei híresek voltak.
[[Fájl:Holic namestie.JPG|200px|thumb|right|Holics főtere]]
 
Vályi András szerint ''"HOLICS. Mezõ Város Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, és evangelikusok, ’s számos zsidók, fekszik Pozsonyhoz négy méntföldnyire. Nevezetesíti e’ Várost, a’ pompás Királyi Vár, melly kõ fallal, és sántzokkal vagyon körûl vétettetve, ’s az egész Városnak nagy díszt, és ékességet szolgáltat; híresítik egyszers’smind az egész Hazában esméretes holicsi fejér, és virágos asztali edények, mellyeknek készítõ mûhelyét Ferentz Tsászár 1746ban állíttattá fel, és azolta, mindenkor nagyobb tökélletességre emelkedik, ’s híresedik is. A’ Királyi kátsáknak vadászattyai is emlékezetet érdemlenek, mellyek itten leg inkább õsszel tartatnak, az ide való négy szegeletû tóban, nem puskával szokták vadászni a’ vad kátsákat, hanem mesterséges tõrös hállóval, mellyet a’ melly kátsák észre vesznek, és magokat repûlésekkel a’ veszedelembõl ki szabadítani akárják, éppen akkor fogattatnak meg; és így a’ vadászat mind mulatságosabb, mind pedig hasznosabb, mert puska por nélkül történik, és egyszerre igen nagy számmal akadnak a’ hálóba; a’ Tsászári ménes is különösen nevezetes, melly Koptsánhoz nem meszsze vagyon. Határja jó, fája tûzre, és épûletre van, dohányt is sokat termesztenek lakosai, és szép jövedelmek van belõle, azon kivül keresetre jó módgyok, réttyei jók, legelõje elég, piatza, malma helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
[[Fájl:Holic st martin square 3namestie.jpgJPG|250px200px|thumb|right|A kapucinusHolics kolostorfőtere]]
 
Fényes Elek szerint ''"Holics, egy szép vegyes tót-ném. mv., Nyitra vgyében, s feje egy cs. k. uradalomnak, közel a Morva vizéhez, N. Szombathoz 6, Pozsonyhoz 10 mföldnyire. Hajdan erõs várral dicsekedett, ugy hogy a Bocskay-háboruban bár többször ostromoltatott; mindazáltal Révay Péter várkapitány mindannyiszor megoltalmazta. Azonban Bethlen Gábortól elfoglaltatván, fegyver és tûz által nagyon megrongáltatott. Innen ragadta el Bakics Péter detrekõi várába Forgách Susánnát Révay Ferencz feleségét, minekután a várat éjjel meglepte. – A régi idõkben az ide tartozó uradalommal együtt a hatalmas Stibor vajda birta; késõbben Révayaké lett, azután gr. Czoboré; ettõl megvette I. Ferencz német császár, kinek halála óta mindig az uralkodó császár és király birtokában volt és van. – Utczái a városnak szélesek; házai csinosak; piacza, mellyen tartatnak héti- és országos vásárok, tágas. – A cs. k. mulatókastélyhoz egy kétszeres hársfasor, 2 hid, s ezen kivül 1–2 sáncz-árkon keresztülhuzott felvonó-hid viszen. A külsõben ezen sáncz-árkok közül a legszebb zöld pázsitot, a másodikban pedig kertet láthatni, mellyben legjobb izü gyümölcsös, burgundiai szõlõtõkék s baraczkfák díszlenek. A 3 emeletes kastélyban van egy chinai tánczoló- s ebédlõ-terem, császár-módra kiékesitett szobák, egy pompás kápolna 3 karzattal együtt, több földalatti menetel. – 1805-ben az auszterliczi ütkzet után itt jöttek öszve Europának akkori legnagyobb fejedelmei s hadvezérei. Mindjárt a fõ épület mellett terül el a fáczányos kert, melyet a felséges vendégek vadászat kedveért gyakran meglátogatnak. – Emlitést érdemel a konyhakertben lévõ kásztor-tó (Biber, Castor) vagy hod-tó, hol ritkaság kedveért ezen állatokból egynehány darab mindig tartatik. Nevezetes épületek még itt: a kath. paroch. templom, az evang. szentegyház, a synagóga, a cs. k. harminczad és postaháza, a régi elhagyatott kapuczinusok klastroma;
[[Fájl:Holic st martin square 3.jpg|250px|thumb|right|A kapucinus kolostor]]
kõedénygyár; az 5 emeletes gabona-tárház; a gazdasági tiszek házai; – s végre a fél mfldnyi hosszaságu, csupa kövekbõl épitett pompás töltés, melly a Morva vizén, szigetein, lapályain Morvaországba Göding városába viszen. Lakosai Holicsnak 4515 lélek, u. m. 3091 kath., 423 evang., 1001 zsidó, kik földmivelésbõl, kereskedésbõl s mesterségekbõl táplálják magokat, s igen vagyonosak. Határa ámbár homokos több helyeken, mégis jó mivelt s termékeny; rétjei kövérek; erdeje szép, de nem sok; legelõ bõvebb. – Millyen virágában van a spanyol nemes juhok tenyésztése, s millyen tömérdek befolyással volt ez a juhok nemesbitésére nem csak magyar hazánkban, hanem az egész monarchiában közönségesen tudva van; sõt a szaporitásra alkalmatos anyajuhok s kosok eladása által most is hasznot árasztani meg nem szünik. – A juhokon kivül nézésre méltó még a tehenészet, hol különféle faju, de válogatott szépségü tehenek tartatnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 5522 lakosából 4560 szlovák, 584 német és 266 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Szakolcai járás]]ához tartozott. 2001-ben 11416 lakosa volt, 10711 szlovák, 420 cseh, 113 cigány, 55 ukrán, 15 magyar, 15 orosz, 8 lengyel, 5 német, 2 morva, 1 bolgár, 70 egyéb és ismeretlen<ref>http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106164&settlement_name=</ref>
35 136

szerkesztés