„Gutik” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|az ókori népről|José María Gutiérrez}}
A '''gutik''' (kútúk, gutiak, kútaiak) már
Ezen [[ókor]]i [[nomád]] [[törzs (néprajz)|törzsek]] a mai [[Irán]] területén éltek, szomszédságban a lullubiakkal és [[kassúk|kasszitákkal]], valamint [[Assur (település)|Assurral]] és [[Esnunna|Esnunnával]]. Egyes nézetek szerint a [[kurdok]] őseit láthatjuk bennük. [http://www.iranian.com/History/2005/March/Gutians/] [[I. e. 23. század|I. e 2200]]-[[I. e. 21. század|2050]] között törtek be [[Mezopotámia]] területére és tartották megszállva azt. Nevüket az [[Akkád Birodalom]] leigázásával vésték be a [[történelem]]be. Három irányból két erős törzs és egy erős állam tört rá. Nyugaton egy újonnan megjelent sémita nép, az [[amoriták]] (nyugati nép), északkeletről a gutiak, keletről pedig [[Puzur-Insusinak]] [[elám]]i király indított nagyszabású hadjáratokat a Folyamköz ellen. [[Narám-Szín]] hatalmasra felfújt birodalma és annak gazdagsága csábító préda lett, s határai védhetetlennek bizonyultak.
Az Akkád Birodalom bukásának legvégső aktusa a gutiak népének egyik vándorlási hulláma volt. ''Qûtû'' néven várost is alapítottak, nem messze a később elpusztított [[Agade|Agadétől]]. A gutiak koráról legtöbben – már akik egyáltalán véleményt próbáltak alkotni – ilyesféléket írnak: ''„... a gutiak nem tudtak az ország kormányzására alkalmas apparátust kiépíteni, ezért azt [[Lagas|Lagašra]] bízták”.'' Pedig mindössze másfél évszázadot kell visszamenni a sumér városállamok koráig, amikor a hegemónok a gutihoz nagyon hasonló kormányzási módszereket alkalmaztak. A Folyamközben nem volt igazi ''birodalomi hagyomány'', így a gutiak inkább csak egy lépést tettek vissza, hiszen az Akkád Birodalom túl előre szaladt. A megelőző és későbbi események szerint a [[sumerek]] még kevésbé voltak kormányképesek.
Az e korban kulturális hegemóniát gyakorló Lagas csak látszólag volt független. [[Gudea]], Lagas uralkodója csak a [[enszi|patesi]] címet viselhette. A gutiak pontosan úgy viselkedtek, mint az ősi sumer városok, nem is olyan sokkal azelőtt. A gutiakat gyűlölték a sumerek, míg a korábbi hegemón népet – az akkádot, amely újfajta birodalmi struktúrával kormányzott – nem. Annyira nem szenvedhették a saját hagyományaikra építkező idegen népet, hogy kiverésük után még a kollaboráns Lagas régebbi királyainak nevét is törölték a királylistákról
Lagas uralkodója, Gudea alatt a város főhatalmát semmi sem veszélyeztette. Ur is, Uruk is közvetlen befolyása alatt állt. Gudea patesivel megkezdődött a „sumér reneszánszként” emlegetett kor, mely művészetileg és gazdaságilag fellendülést hozott. E fényes kor a sumérek utolsó lobbanását jelképezi.
Gudeát [[Nam-mahani]] követte, aki [[Ur]]t már kénytelen volt feladni, és itt a helybeli [[Ur-Nammu]] megalapította a [[III. uri dinasztia|III. uri dinasztiát]]. [[Uruk]]ban nem sokkal később [[Utu-hegal]] számolta fel Lagas főségét. A IV. uruki és III. uri dinasztia együttes erővel űzte ki a gutiakat az országból, s két új állam volt ebben segítségükre. Mindkét államot a nyugati sémita törzscsoport, az [[amoriták|amorita]] alapította - északon, Akkád helyén [[Íszín]], délen pedig [[Larsza]] zárta harapófogóba. Ezekkel az eseménnyekkel a gutiak
==Források==
|