„Bornemisza Péter” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szentírás –> Biblia
29. sor:
== A Bornemisza sajtó és a vizsolyi Biblia ==
{{Bővebben|Vizsolyi Biblia}}
Bornemisza nyomdája halála után egykori művezetőjének [[Manstkovit Bálint]] kezelésében maradt, és egy két éven keresztül a kiadványok Rárbokon készültek. [[1587]] őszén már bizonyos, hogy a nyomda [[Galgóc]]on működött tovább Manstkovit keze alatt. A [[Gönc|gönci]] [[esperes|esperesnek]] [[Károli Gáspár]]nak kapóra jött a munkát kereső nyomdász, hogy vele megvalósítsa régi tervét, az egész magyar [[Biblia|szentírás]] kinyomtatását, s gyűjtést kezdeményezett a Bornemisza-nyomda megvásárlására. A vásárlás főbb mecénásai voltak Péterffi [[Báthory István (országbíró)|Báthori István]] országbíró, és neje, a homonnai Drugeth Anna, és sógora [[Drugeth István]] [[Zemplén vármegye]] főispánja, Mágocsi Gáspár, aki már [[Melius]]nak is bőkezű pártfogója volt, s [[Rákóczi Zsigmond]] [[Eger|egri]] várkapitány. A megvásárolt nyomdát azonban nem Göncön, [[Károli Gáspár]] működéshelyén állították fel, hanem a sokkal nyugalmasabbnak ítélt szomszédos Vizsolyban. [[Vizsoly]], [[Boldogkői vár|Boldogkő]] és [[Regéci vár|Regéc várától]] védve, kissé félreeső helyen helyezkedik el, és ez biztosítékot nyújtott a háborítás nélkül való működésre. Károli 1586-ban fogott hozzá a [[Biblia]] lefordításába, de kinyomtatásához Manstkovit vezetésével [[1589]] februárjába kezdtek csak hozzá Vizsolyban, minthogy a Bornemisza betükészleteit nem tartották megfelelőnek, és ezért újat hozattak Németországból. A munkálatokat [[1590]]. [[július 20.|július 20-án]] fejezték be, és mintegy 700–800 példányt nyomtattak az egykori Bornemisza sajtóján.
A könyv példányai kötve kerültek forgalomba. A könyvkötési munkát nagy valószínűséggel a [[Nürnberg|nürnbergi]] születésű, de Kassán letelepedett könyvkötő mester Endtner Mihály végezte, Mantskovit egy 1594-ben kelt nyugtája szerint. Endtner egyébként mesterségét a nürnbergi Mayer Lénárd mesternél tanulta, és 1586-ban telepedett le Kassán.