„Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szász János –> Szász János (író) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szigeti József –> Szigeti József (irodalomtörténész) |
||
27. sor:
Nálunk az összehasonlító irodalomtudomány elméletét és hagyományait különösen a Korunk vállalja fel. Közlik Vajda György Mihály ismertetését a tudományág helyzetéről, s az MTA egyébként nem túl nagy lelkesedéssel fogadott s végül metodológiai vitákba veszett kezdeményezéséről egy kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet megírására (1963/2). [[Balogh Edgár]] ''Világirodalmi figyelőjében'' (1963/7) újra felfedezi Brassai és Meltzl lapját. Jancsó Elemér a magyar összehasonlító irodalomtudomány időszerű feladatait jelöli ki az [[Utunk]]ban (1963/31). [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] a nemzetközi összehasonlító folklórkutatás célkitűzéseit körvonalazza a Korunkban (1966/5). Az A.I.L.C. V. kongresszusára 1967-ben [[Belgrád]]ban kerül sor, s ugyanazon évben [[Bukarest]]ben – hazai magyar résztvevők nélkül – megrendezik az I. romániai összehasonlító irodalomtudományi értekezletet. A két helyen elhangzott 27 előadást 1968-ban az akadémia kötetben jelentette meg: ''Studii de literatură comparată'' (=Összehasonlító irodalmi tanulmányok). Ezek hatására a [[Korunk]] kihozza első összehasonlító irodalomtudományi számát ([[1968]]/3), melyben [[Kántor Lajos (irodalomtörténész)|Kántor Lajos]] és [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] összegzi a tudományág helyzetét és feladatait, [[Gál István]] pedig Robert Owen utópista eszméinek hatását vizsgálja a magyar irodalomban. Vajda György Mihály rövidesen (1968/7) beszámol a belgrádi kongresszuson a magyar küldöttség javasolta tervről: el kell készíteni az európai nyelvű irodalmak összehasonlító irodalomtudományi történetét. 1969-ben sor kerül a II. romániai összehasonlító irodalomtudományi értekezletre, ezen már három kolozsvári magyar kutató is előadást tart; az előadások szövege [[román nyelv]]en a ''Probleme de literatură comparată şi sociologie literară'' (=Összehasonlító irodalmi és irodalomszociológiai problémák, [[1970]]) c. kötetben is megjelent. [[Engel Károly]] a 19. századi francia könyvek erdélyi forgalmáról, [[Mózes Huba]] Eminescu Glosszájának magyar tolmácsolásairól, [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] Petőfi [[19. század]]i román recepciójáról értekezik. A bukaresti ülésszakról Engel Károly mind a Korunk (1970/1), mind pedig a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]] (1970/2) hasábjain beszámol.
1970-ben Magyarországon és Romániában is Összehasonlító Irodalomtörténeti Bizottság alakul, az utóbbiba [[Csehi Gyula]] is bekerül, s a román küldöttség tagjaként részt vesz az A.I.L.C. [[Bordeaux]]-ban megrendezett VI. kongresszusán. Ottani tapasztalatairól a Korunk újabb összehasonlító irodalomtudományi számában ([[1971]]/12) ír cikket. Itt olvasható még a tudományág romániai szaktekintélyének, Alexandru Dimának a romániai komparatisztika jelenéről és távlatairól írt összefoglalója, valamint [[Szigeti József (irodalomtörténész)|Szigeti József]] tanulmánya ''A régi magyar irodalom komparatista szemlélete felé'' címmel. Dávid Gyula Ion Chinezu erdélyi magyar irodalomtörténetének komparatista vonásait mutatja ki, [[Ritoók János]] pedig a [[Klingsor von Ungerlant|Klingsor]] magyar kapcsolatait elemzi.
[[1972]]-ben jelenik meg [[Bukarest]]ben az akadémia kiadásában az ''Istoria şi teoria comparatismului în România'' (=A komparatisztika romániai története és elmélete) c. negyedfélszáz oldalas összegező munka, melyben három fejezet a magyar irodalomkutatás e vonatkozásait veszi számba. Engel Károly az I. világháború előtti, Dávid Gyula a két világháború közötti és az 1944 utáni hozzájárulásokat összegezi, a világirodalmi vonatkozásokat is feldolgozva. Dávidnak a két világháború közti korszakot bemutató fejezete lerövidítve a [[Korunk]]ban (1972/8) is megjelenik, s az [[Utunk]]ban (1974/34) ugyanő a Romániai magyar irodalomtörténetírás eredményeit számba véve a komparatisztikára is kitér.
| |||