„Hisztiaiosz” változatai közötti eltérés

Hérodotosz szerint Hisztiaiosz és más Dareiosz ellenőrzése alatt álló türannoszok csatlakoztak a perzsákhoz a [[szkíták]] elleni hadjáratukban [[i. e. 513]]-ban. Dareiosz az [[Isztrosz (Duna)|Isztrosz]] ([[Duna]]) folyón emelt híd védelmét bízta rájuk, amíg ő mélyen behatolt a szkíták területére. A szkíták rá akarták venni a görögöket, hogy adják fel a hidat és így gátolják meg a perzsa sereg – amelyik a szkíták felperzselő taktikája miatt, akik a kutakat is betömték, de harcba nem bocsátkoztak – visszatértét a Duna déli partjára. Ha a szkíta törekvések sikerrel járnak, a perzsa sereg biztosan elpusztul és [[Iónia]] felszabadul. A görögök két pártra szakadtak, az egyik – élén [[Miltiadész]] kherszonészoszi türannosszal, a későbbi [[marathóni csata|marathón]]i győztessel – a szkíták tanácsát akarta követni, de '''Hisztiaiosz''' úgy érvelt, hogy ha a perzsák elbuknak, akkor a türannisz is elbukik, ami addigra már nagyon népszerűtlen volt a görögök szemében, és csak a perzsák tartották fenn szövetségeseik körében. A görögök elfogadták Hisztiaiosz érveit, de tanácsára úgy tettek, mintha engednének a szkítáknak. Hisztiaiosz követként ment a szkítákhoz, azt mondva nekik, hogy feladják a hidat, míg a többiek azt színlelték, mintha lerombolnák azt. Hisztiaiosz azt tanácsolta a szkítáknak, hogy keressék a "cserbenhagyott" perzsákat, ám amikor a perzsák visszatértek a híd helyéhez, akkor azt a hajókból gyorsan újraszervezve a görögök átszállították a folyón őket.

 

 

==A ión felkelés==