„Gondolkodás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: ps:آند; kozmetikai változtatások |
||
27. sor:
=== Antropozófiai megközelítés ===
[[Rudolf Steiner]], az [[antropozófia]] atyja szerint gondolkodás nélkül nincs megismerés. A gondolkodás olyan [[Szellem (antropozófia)|
Minden mást gondolkodva ismerhetünk meg, azaz a megismerésre váró dolgok fogalmi, eszmei tartalmához kizárólag gondolkodva juthatunk, kivéve a gondolkodáshoz, mert azt csak úgy ismerhetjük meg, ha észleljük.
34. sor:
A gondolkodásról való gondolkodás sem visz e téren messzire, mert csak arról juthatunk biztos és valós ismerethez, amit meg is figyelünk.
''„Aki szükségesnek tartja, hogy a gondolkodásnak mint olyannak a magyarázatához még valami mást is segítségül vegyen, mint például a fizikai agyfolyamatokat vagy a megfigyelt tudatos gondolkodás mögötti nem tudatos szellemi folyamatokat, az félreismeri azt, amit a gondolkodás elfogulatlan megfigyelése neki ad. Aki a gondolkodást megfigyeli, megfigyelés közben közvetlenül benne él egy önmagát hordozó szellemi tevékenységben.”''<ref>Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, IX. fejezet, 107. old. ISBN:9637940049</ref>
''„Magának a gondolkodásnak a szemlélésénél egybeesik az, aminek egyébként mindig elkülönülten kell jelentkeznie: a [[fogalom]] és az [[észlelet]]. Aki ezt nem látja át, az az észleletekkel kapcsolatban alkotott fogalmakat csak az észleletek árnyszerű képének fogja tekinteni és maguk az észleletek jelenítik majd meg számára az igazi valóságot. Az észlelt világ mintájára azután valamilyen metafizikai világot épít fel magának, amelyet képzetvilágának megfelelően atomvilágnak, akaratvilágnak, nem tudatos szellemi világnak stb. nevez. És nem veszi észre, hogy ezzel csak valamilyen hipotetikus metafizikai világot épített fel a saját észleleti világa mintájára.”''<ref>Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, IX. fejezet, 107.-108. old. ISBN:9637940049</ref>
40. sor:
Rudolf Steiner – saját állítása szerint – képes volt megfigyelni nem pusztán a tudatában lévő gondolatokat, hanem magának a gondolatok tudatba kerülésének folyamatát és a gondolkodást is. A gondolkodás olyan tevékenység, amely fogalmi vonatkozásokat és összefüggéseket hoz létre. Az ember gondolkodásánál azonban az ember individuumáról is beszélni kell, aki a gondolkodásban él. Az én, az [[individuum]] képes észlelni a fogalmakat, eszméket (ideákat). Ezek eredeti szellemi formájukban nem olyan árnyszerűek, mint amikor a tudatban tudatossá váltan jelennek meg, hanem elevenek. (Vesd össze: [[Emlékezet]].) Az én viszi a gondolkodásba a fogalmakat, ami nélkül a gondolkodás fogalmi vonatkozásokat sem tudna létrehozni. Steiner szerint tehát nem csupán a gondolkodás önmagában létező, és szellemi, hanem minden a dolgokba rejtett fogalom és [[idea]] is, sőt az emberi individuum is, aki a gondolkodás révén jut [[éntudat]]hoz és állítja magát szubjektumként az objektumok elé. A fogalmak és ideák eredendően a fizikailag érzékelhető lét mögött működnek, szellemileg magukban a dolgokban is létezve, amelyek szellemijébe egyedül a gondolkodás képes behatolni, belemerülni és onnan a fogalmakat, fogalmi összefüggéseket intuitív módon megismerni. (lásd: [[Tudatállapotok]]) Ezt a megismerést a dolgok belsejébe irányuló empirizmusnak is nevezhetnénk, mivel megfigyelés, szellemi tapasztalás.
A gondolkodásban működik az emberi én.
''„De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy csak a gondolkodás segítségével tudjuk magunkat szubjektumként meghatározni és az objektumokkal szembeállítani. Ezért nem szabad a gondolkodást soha pusztán szubjektív tevékenységnek felfognunk. A gondolkodás túllép szubjektumon és objektumon. Ezt a két fogalmat ugyanúgy a gondolkodás hozza létre, mint a többit. Ha tehát mint gondolkodó szubjektumok a fogalmat valamely tárgyra vonatkoztatjuk, nem szabad ezt a vonatkoztatást pusztán szubjektív valaminek tekintenünk. Nem a szubjektum hozza létre a vonatkoztatást, hanem a gondolkodás. A szubjektum nem azért gondolkodik, mert szubjektum; hanem azért érzi magát szubjektumnak, mert gondolkodni tud. Az a tevékenység tehát, amelyet az ember mint gondolkodó lény fejt ki, nem pusztán szubjektív, hanem olyan, amely sem nem szubjektív, sem nem objektív, amely a két fogalmon túlemelkedik. Nem lehet azt mondanom, hogy individuális szubjektumom gondolkodik, mert ez maga a gondolkodás kegyelméből él."<ref>Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, IV. fejezet, 45. old. ISBN:9637940049</ref>
„Gondolkodásunk nem individuális, mint érzeteink és érzéseink, hanem univerzális. Csak azáltal kap individuális jelleget minden egyes emberben, hogy az ember azt individuális érzeteire és érzéseire vonatkoztatja..”''<ref>Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, V. fejezet, 66. old. ISBN:9637940049</ref>
Ez a megközelítés [[Platón]] [[idea]]tanát is részben szellemi megfigyelések eredményének tekinti, nem pedig feltételezésnek gondolja.
66. sor:
== Felhasznált irodalom ==
* Atkinson, L., Atkinson, R. C., Smith, E. E. és Bem, D. J.: ''Pszichológia'', Budapest, Osiris, 2003
* Calvin, W. H.: ''A gondolkodó agy'', Budapest, Kulturtrade Kiadó Kft., 1997
* Eysenck, M. W. és Keane M. T.: ''Kognitív pszichológia''. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
* Thorne, B. M. és Henley, T. B.: ''A pszichológia története''. Budapest, Glória Kiadó, 2000
* Vigotszkij, L. Sz.: ''Gondolkodás és beszéd''. Bp., Akadémia Kiadó, 1971
* [[Rudolf Steiner]] művei
* [http://www.szellemtudomany.hu/vashop.php?cmd=group&gr=2&page=6&book=80&sto=wiew (Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája)]
130. sor:
[[pl:Myślenie]]
[[pnb:سوچ]]
[[ps:
[[pt:Pensamento]]
[[qu:Yuyaychakuy]]
| |||