„Színképelemzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Felfedezése: Kirchoff német, esetleg porosz, de semmiképp sem lengyel |
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: es:Espectroscopia; kozmetikai változtatások |
||
11. sor:
Kirchhoff arra gondolt, hogy az ő módszerével majd minden fényes csúcsot ki fog tudni mutatni, bármely gáz állítja is azt elő. A gyakorlatban azonban nem működött a dolog. Ugyanis az a láng, amivel a gázokat megvilágította, túl fényes volt, és ez zavarta a megfigyelést.
[[Robert Bunsen]] német kémikus 1858-ban fedezte fel<!--tudományterületet "felfedezni" szokás, vagy más szerkezet kellene ide?--> a [[fotokémia|fotokémiát]]{{forr}} – azt a tudományt, amely az egyes kémiai elemek elégetésekor kisugározódó fény tanulmányozásával foglalkozik.<!-- a hivatkozott szócikk szerint a fotokémia nem az itt megjelölt területtel foglalkozik--> Munkája során kifejlesztett egy égőt, aminek lényege az volt, hogy a vizsgálandó gázt és a levegőt az égés előtt összekeverték, így különösen forró gázt sikerült előállítani (1480 °C fölöttit), amely alig sugárzott látható fényt. Az égőt később [[Bunsen-égő]]nek nevezték el, ma is ezen a néven ismert.
Kirchhoff és Bunsen a [[Heidelbergi egyetem]]en dolgoztak együtt 1859-ben. (Munka közben Kirchhoff, mivel csak 1 méter 50 cm magas volt, Bunsennek a válláig ért). Ketten hat hónap alatt megterveztek és kidolgoztak egy módszert és egy készüléket, amiben alkalmazták Kirchhoff prizmáját és Bunsen égőjét a fény felbontására, és a készüléket '''spektrográf'''nak nevezték el.<!--egy időben spektrográfnak a fényképezőlemezre rögzítő eszközt nevezték, a szabad szemes megfigyelés eszköze a spektroszkóp – v.ö. Náray-Szabó: Kémia, Akadémiai Kiadó, Bp. 2006, 613. o.--> Eredetileg ezt kémiai minták égetésére szánták, aminek során a keletkezett fényspektrum vizsgálható volt. Elkezdték katalogizálni a kémiai elemeket és a hozzájuk tartozó hullámhosszakat minden ismert kémiai elemre és felfedezték, hogy egy egy elem mindig ugyanazokat a hullámhosszakat állította elő; ez volt az elem kémiai „aláírása”.
134. sor:
#* Másodlagos tömegspektrometria (SIMS)
== Jegyzetek ==
<references/>
143. sor:
*[[fotometria]] (csillagászati fényességmérés)
== Irodalom ==
* Clark, Donald: ''Encyclopedia of Great Inventors and Discoveries''. London: Marshall Cavendish Books, 1991
* Diagram Group: ''Facts on File Chemistry Handbook''. New York: Facts on File, 2000
168. sor:
[[el:Φασματοσκοπία]]
[[eo:Spektroskopio]]
[[es:
[[et:Spektroskoopia]]
[[fa:طیفسنجی]]
| |||