„Szalai Sándor (szociológus)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[1966]]-tól [[1972]]-ig az [[ENSZ]] Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási igazgató helyettese.
 
[[1972]]-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg [[1972]]-től [[1980]]-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, [[1980]]-tól haláláig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. [[1978]]-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és a World Academy of Art and Science tagja volt.
volt.
 
[[1982]]-ben bekövetkezett haláláig részt vett az MTA Elnöksége által [[1965]]-ben létrehozott Kutatásszervezeti Intézet Tudományszervezési Csoportjának munkájában is. Az Intézet életének fontos része volt az a néhány év, amelyet itt töltött a nemzetközi hírű Szalai Sándor akadémikus, szociológus–filozófus. Az ő nevéhez fűződik többek között annak az elnökségi bizottságnak a vezetése is, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel. Ugyancsak Szalai Sándor vezette azt az elnökségi bizottságot is, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki [[1980]]-[[1982]] között.
 
==Fő kutatási területei==
 
==Források és irodalom==
* Magyar Életrajzi Lexikon
* Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály [http://www.mtakszi.iif.hu/index.php?menu=tortenet]
* "Szalai nekem az eszményképem volt…" Widmar Luciával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 8. szám)
* "Szalai játszotta a professzort…" Dr. Rezső Margittal beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 9. szám)