Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:Hammurabi's Babylonia 1.svg|thumb|bal|250px|Babilon Hammurapi idején]]
 
Babilon presumer eredetű neve miatt feltételezhetően már az [[i. e. 4. évezred]]ben létezett. Babilon, [[Marduk]] isten legfőbb kultuszhelyének első említése az akkád [[Sarrukín akkád király|Sarrukín]] idejéből ([[i. e. 24. század]] vége) származik. A város fokozatosan növekvő jelentőségét mutatja, hogy a [[III. uri dinasztia]] idején már tartományi székhely volt. Az [[i. e. 20. század]] körül [[amurrúk]] szállták meg a vidéket, és Babilonban is ők alapítottak [[dinasztia|dinasztiát]]. Ez az [[i. e. 19. század]] végén még [[I. Samsi-Adad asszír király|I. Samsi-Adad]] [[Asszíria|Asszíriájának]] [[vazallus]]a volt, ám Samsi-Adad fiának, [[I. Ismé-Dagan asszír király|I. Ismé-Dagan]]nak már az [[Óbabiloni Birodalom]] alapítójától, a törvényeiről nevezetes [[Hammurapi babiloni király|Hammurapitól]] ([[i. e. 18. század|i. e. 1792]] – [[i. e. 18. század|i. e. 1750]]) volt félnivalója. (Az nem bizonyítható, hogy valóban hűbéressé is tette volt hűbérurát.)
 
Ebben a korban a város már egyértelműen [[Sumer]] és [[Akkád]] (együttes nevén innentől fogva [[Babilónia]]) központja volt, azonban az alapítója halála után egyre gyengülő és mind kisebb területet ellenőrző [[Óbabiloni Birodalom|Hammurapi-dinasztia]] uralmát [[i. e. 1595]]-ben megdöntötte [[I. Murszilisz hettita király|I. Murszilisz]] [[hettiták|hettita]] király váratlan támadása. Az ezt követő [[kassúk|kassú]] uralom alatt a királyokat továbbra is Babilonban koronázták meg, de mind nagyobb jelentőségre tett szert a két környékbeli város, a [[Nergal]]-szentélyéről híres [[Szippar]] és a [[Nabú]]t mindenek felett tisztelő [[Borszippa]].
Az [[i. e. 1. évezred]]ben politikai szempontból Babilon egyértelműen Asszíria alárendeltje lett, azonban Marduk kultusza miatt kiemelt kulturális és vallási szerepe volt, és valamiféle belső önkormányzattal rendelkezett. A helyzetet bonyolította, hogy Babilóniába számos [[arámiak|arámi]] és [[kháldok|kháld]] csoport települt, amelyek a helyi elittel és a délkeleti [[Elám]]mal összefogva sok esetben megkíséreltek elszakadni az északi birodalomtól.
[[Fájl:Assyrian lion DSC00909.JPG|bélyegkép|jobb|200px|Istár oroszlánja]]
Asszíriában az egyes uralkodók eltérően viszonyultak a szent városhoz. [[Szín-ahhé-eríba asszír király|Szín-ahhé-eríba]] [[i. e. 689]]-ben porig rombolta a várost, istenszobrait pedig elszállíttatta, illetve megsemmisíttette. Fia, [[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]] és unokája, [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] ezzel szemben bőséges segítséget adott Babilon újjáépítéséhez.
 
Az [[Újbabiloni Birodalom]] központjaként lett igazi világváros Babilonból. A [[Nabú-apal-uszur]] által megkezdett építkezéseket fia, [[II. Nabú-kudurri-uszur]] ([[i. e. 605]] – [[i. e. 562]]) fejezte be. Ekkor készült el az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodája]] között említett két építmény, a kék mázas cseréppel borított, rendkívül impozáns városfal, valamint [[Szemirámisz függőkertje]]. Ez utóbbi helyét a mai napig nem sikerült pontosan meghatározni.
95 996

szerkesztés