„Balog nemzetség” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó 2 változtatást (Gestrgangleri), visszaállítva Petej szerkesztésére: idézetet nem lehet kijavítani, ha úgy írták
(Visszavontam az utolsó 2 változtatást (Gestrgangleri), visszaállítva Petej szerkesztésére: idézetet nem lehet kijavítani, ha úgy írták)
Valószínűleg [[Péter magyar király|Orseolo Péter]] magyar király (Peter Orseolo) második uralkodása alatt (kb. 1046) történt meg idegen lovagok – főleg Németországból és Olaszországból – betelepítése. A Kézai Krónika feltehetően Friedbergről ír, [[Hessen]]ben, amely város Kézai idején Türingiához tartozott. Az Altmann von Friedberg lovagról nincs más feljegyzés. [[Friedberg (Hessen)]] város már csak azért is valószínűsíthető, mert a város címere szinte megegyezik a későbbi Balogh nemzetség címerével.
 
"A Thüringiából származott Balog nemzetség a gömörvármegyei Balog-patak völgyén telepedett le. Ettől vette magyarősmagyar nevét s négy ágazata: a Baloghyak Balogtól, a Széchyek Rimaszécstõl, a Derenchényiek Derencsénytõl s az Attfyak egyik ősüktõl, Ath-tól – azonkori írásmód szerint Othtól – vették nevüket.
 
Mind a négy ágazat czímerét ismerjük, mind egyenlő, egybevágó, a régibb hazai heraldikában nagyon ritka, talán egyetlen: a kétfejű sas.
 
A kétfejű sas, hasonlóan a grifhez, sárkányhoz, egyszarvúhoz s a czímerek más, mesés és a valóságban nem létező alakjaihoz, a keresztes háborúkhadak idejéből veszi eredetét. Ez úton szerezte azt a Balog nemzetség is, mely aztán minden utódaiban – kivétel nélkül – szívósan ragaszkodott ősi jelvényéhez, kihalásáig.
 
A legrégibb pecsét (1328) idejétõl negyedfél század lefolyása alatt, pecséteken, sírköveken, műtárgyakon s más építészeti emlékeken sok adatot találunk, mely ezen nemzetség czímerére vonatkozik.
== Források ==
* A történelmi Magyarország várai: http://jupiter.elte.hu/vamosbalog/balogvartortenet.
* Balogh Gábor: A Balogh Nemzetség Eredetéről. http://mek.oszk.hu/10600/10630/
* Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. ISBN 963-243-171-5
* Engel Pál: Magyarország világi archontológiája (1996)
69 861

szerkesztés