„Balog nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
[[Fájl:Balogvar3.JPG|300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010]]
[[Fájl:Balogvar4.JPG|300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010]]
"Gömör vármegye, okiratilag csak 1209-től fogva szerepel a történelemben. Gömör vára, mint a legtöbb, az első árpádházi királyok uralkodása alatt épült vár, királyi birtok volt s egyes családok birtokába donáció útján jutott. A legrégibb adat a nemzetség gömöri szereplésére 1214-ből maradt ránk, amikor II. Endre (András) megerősítette azt az egyezséget, amelyet a Balog- és Hangony-nembéliek egymással kötöttek. 1300 körül már a Balog nemzetség több ágra szakad. A Széchy ág birta Rimaszécset, Urajt, Hangonyt és Balog egy részét, a Pest megyei Dunakeszit, Gődöt, Sződöt, a nógrádi Nötincs és Uzsa községeket, 1320-tól pedig Miskolcot is. A Derencsényi ág birta Derencsényt, a hozzá tartozó szomszédos jószágokkal és községekkel, így Esztrényt és Laponyát is. Az Atfy ágé volt Balog vára és tartozékai: Meleghegy, Bugyikfalva, Szilistye, Ispánmező stb, de ezenkivül Abaúj és Tornában is birtak jószágokat."▼
Balogvár romja [[Vámosbalog]] (szlovákul Vel’ký Blh) község felett (az egykori [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] területén) a Koháry kastély egykori vadasparkjának területén található. A vár észak-déli irányban 120–140 m hosszúságban helyezkedik el. A vár fennsíkján egy kb. 25 x 10 méteres természetes szikla – a vár legkorábbi, központi része – emelkedik ki, melyen épületek és felvezető lépcső nyomai látszanak. A központi magot kiterjedt, jelentős mértékben fennmaradt, kettős várfal keríti. A nyugati oldalon a külső várfalban nyílások találhatók, melyek valószínűleg a falszoros alatti kazamatákra utalnak.
[[Engel Pál]] történész szerint a környező vidék földesura, nagy valószínűséggel a Balogh nemzetséghez tartozó Oth fia Henrik (okleveles említése 1299–1300 között) építette fel Balog várát, aki Árpád-házi [[III. András magyar király]] tanácsosaként szerepelt az egykori forrásokban. Később a [[Thököly Imre]] vezette kuruc hadjáratok idején pusztult el, közelebbről ismeretlen körülmények között. Napjainkban is egyre pusztulnak a középkori erősség maradékai, amelyeknek még eddig nem történt meg a régészeti feltárása.
▲
== Források ==
| |||