„Részecskefizika” változatai közötti eltérés

{{bővebben|Erős kölcsönhatás}}

 

 

* három kvark alkotja a legegyszerűbb [[barion]]okat (három antikvark az antibarionokat),

{{bővebben|Spin}}

 

 

* Az egyik csoport az egész spinű [[bozon]]oké (például mezonok, kölcsönhatást közvetítő részecskék).

== A részecskefizika története ==

 

 

[[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] [[periódusos rendszer]]e [[1869]]-ben segített megszilárdítani ezt a [[19. század]] során elterjedt nézetet. [[Joseph John Thomson|J.J. Thomson]] munkássága az [[1897]]-ben megalapozta azt a nézetet, hogy az atomok nem oszthatatlan elemi részek, hanem könnyű [[elektron]]okból és egyéb nehezebb alkotórészekből állnak. Thomson [[atommodell]]je szerint az apró elektronok úgy ülnek egy nagy tömegű és kiterjedésű masszában, mint szilvadarabok egy nagy pudingban. [[Ernest Rutherford|Rutherford]] [[Rutherford-kísérlet|kísérlete]] [[1911]]-ben azonban kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része egy nagyon kicsi [[atommag]]ba koncentrálódik. Eleinte úgy gondolták, hogy az atommag nagy tömegű [[proton]]okból és a magba zárt elektronokból áll. Ez magyarázta volna a [[Rendszám (kémia)|rendszám]] eltérését a [[tömegszám]]tól. Később azonban úgy gondolták, hogy a protonok mellett a hozzájuk hasonlóan nagy tömegű semleges [[neutron]]ok találhatók a magban, amiket [[James Chadwick|Chadwick]] [[1932]]-ben fedezett fel.

 

 

Az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek]]ben azután zavarbaejtően sokféle részecskét fedeztek fel különböző kísérletekben. Az [[1970-es évek]]ben azután a [[standard modell]]nek meglehetősen kis számú alapvető részecskéből sikerült felépítenie a már ismert sok részecskét.

 

[[en:Particle physics]]

[[bg:Физика на елементарните частици]]

[[bn:কণা পদার্থবিজ্ঞান]]