„A Pendragon legenda (regény)” változatai közötti eltérés

a
(→‎Fogadtatása és hatása: Révész György (filmrendező)|Révész György)
 
== Háttere ==
Szerb Antal jó ismerője volt az angol irodalomnak, és több utazást tett Angliában; 1929-ben pedig ösztöndíjasként hosszabb ideig ott tartózkodott. Az angol kultúra iránti rokonszenve már korábban is megmutatkozott: Tanulmányt írt [[Gilbert Keith Chesterton|Chestertonról]] és [[Aldous Huxley|Huxleyról]], valamint egy áttekintést ''Az angol irodalom kistükre'' címmel. A Pendragon legenda stílusjegyein kimutatható a korabeli angol próza hatása: a fordulatos, természetfeletti elemeket tartalmazó cselekmény Chesterton és [[John Cowper Powys]], [[John Collier]] és [[David Garnett]] műveinek hangulatára emlékeztet, a szereplők Huxley és [[Virginia Woolf]] alakjaival állnak szellemi rokonságban.
 
A regény témájával részben átfedésben van a szerző ''A rózsakeresztesek'' című esszéje. Ebben Szerb Antal – csakúgy mint regényében – ír az [[alkímia]] elértéktelenedéséről, a tudományos hozzáállás megváltozásáról, valamint a rózsakeresztesekről. Míg A Pendragon legenda ironikus nosztalgiával ugyan, de hihetőnek mutatja be a rózsakeresztesek elméletét, az esszé szerint az alapművek szerzője [[Johann Valentin Andreae]], aki csupán szórakozásból írta ezeket.
 
== Történelmi vonatkozások ==