„Csitár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
==Története==
== '''A templom''' ==
Az 1332-1377. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló plébániával rendelkezett, mely arra enged következtetni, hogy temploma is volt. A Canonica Visitátió (egyházlátogatási jegyzõkönyv} feljegyzésébõl tudjuk, hogy temploma a 17. század közepén elpusztult, melynek pótlására fatemplomot építettek. A fatemplom 1672-ben már állhatott, mert ez év május 20-án Farkas István licentiatus misét mondott benne. Egy másik adat szerint 1700-ban Bodó Cyörgy licentiatus tartott rendszeresen misét a templomban. A templomnak tornya nem volt. A mellette álló haranglábban 1713-ban és 1731-ben egy harang volt.
A mai templomot valószínû Bossnyák Mihály esztergomi kanonok építette 1747-ben. A templom torony nélküli lehetett, mert 1755-ben és 1789-ben a 3, illetve 2 harang külön haranglábban volt elhelyezve.
A templom 18-19. századi történetére a késõbbiekben is csak szórványos adatokkal rendelkezünk. A Martinus Podhornyeczky mûhelyében 1752-ben készült orgona a második világháború idején pusztult el. Ekkor veszett el az 1790-ben öntött harang is, melynek felirata "fecit Benjamin Stephanides Losonci" volt. 1863-ban még megvolt az a harang melyet Csábi János és Gál Márton ajándékozott a templomnak.
A marcali plébános, Kozma Miklós feljegyzésébõl tudjuk, hogy 1895. augusztusában "Herczeg István Ilinyi igen jóravaló jobbágy ember a Isitári templomnak egy csillárt ajándékozott 8 gyertyásra s egyszersmint az égetendõ gyertya s az csillár fenntartására örök idõkre 50 f. szóval ötven frt. alapítványt tett egyházhatóságilag jóváhagyva". Ez év novemberében pedig Sebõk Márk özvegye Kollár Viktória két darab vörös színû lobogót ajándékozott a csitári templomnak.
A templom falain keletkezett nagyméretû repedések és vakolat hullás miatt, 1897-ben, "hatóságilag bezáratott". A felújítási munkákat a hugyagi templomtól kölcsönkért pénzen, 1350 forint költséggel végezték el. Az épület renoválását 1900 nyarán fejezték be, felszentelésére ez év július 29-én került sor. A szentmisét "Erdély apostoli lelkületû püspöke gr. Mailáth Gusztáv Károly, a vidéki papság és elõkelõségek, úgyszintén a környékbeli plébániák körmenetileg megjelent számtalan hívei jelenlétében celebrálta." A felszentelés elõtti hónapokban került a templomba a napjainkban is látható fõoltár és a Mária mellékoltár. Történetérõl a História Domusban az "Egyveleg" címszó alatt az alábbiakat olvashatjuk: "A fõoltárt a mellékoltárról s lurdi szobrot és szószéket égészen újonnan állította gr. Mailáth Géza és nagylelkû neje Zichy Marietta gárdonyi földbirtokosok 1370 frt költséggel. Ugyancsak ez alkalommal Zichy Marietta grófnõ önkezûleg készített gyönyörû kazulával, oltárterítõkkel és szõnyeggel ajándékozta meg az Úr házát."
Az 1900. július 29-én történt felszentelés elõtti idõbõl egy részletes leltárt ismerünk a templom felszereléséhez tartozó tárgyakról. Az 1898-ban készült leltár szerint ekkor a templomban az alábbi tárgyak voltak: Réz szentségtartó aranyozva 1 db, - réz áldoztató kehely aranyozva 1 db, - ezüst kehely 1 db, - szent olajokra alpacca edény 3 db, - füstölõ hajócskával 4 db, - oltárlámpa 1 db, - üveglámpás 1 db, - harang 3 db, - oltárcsengettyû 2 db, - szenteltvíztartó 3 réz, 1 fa, 1 márvány, - ostyasütõ 1, vágó 2 db, - szenteltvíz hintõ 2 db, - ministránsruha 2 vörös, 2 kék, 2 fekete, - oltárszõnyeg 3 db, - szószékterítõ 5 db, - csillár 8 gyertyára, 2 rúdú mennyezet 1 db, - zászlók 9 db, - Feltámadt szobra 1 db, - Szenvedõ oltárkép 1 db, - fakereszt 3 db, gyóntatószék 1 db, - koporsó gyászmiséhez 1 db, - pad 16, zsámoly 1, díszpad 1, - orgona 1 db, - fagyertyatartó 20 db, réz 2 db, - Szent sír 1 db, - beteglátogatáshoz burza 1 db, pörsöly 1 db.
Tanulságos megismernünk az egyházi ünnepek szertartásaira vonatkozó szabályokat, melyeket a marcali plébános állított össze 1863-ban. A kézzel írott fõzetbõl néhány helyi sajátosságra utaló intézkedést mutatunk be. Megértéséhez tudnunk kell, hogy 1947-ig községünk Nógrádmarcal fikája volt, a misét, a hittan tanítását stb. a Marcalban lakó plébánosok végezték Csitárban is.
1. Szülõasszony avatása
"Avatás elõtt égõ gyertya adatik az anya kezébe. A keresztelés és avatás kiszolgáltatása a reggeli órákban szent mise elõtt történik. Csitárban is így történik, de csak akkoron, ha a lelkész oda menetelkor esetileg alkalom adná elõ magát, ellenben az anyaegyházba jönni tartoznak.
2. Gyónás
A pap a gyónás idejét a vasárnapi szószékrõl hirdeti ki. A gyónás történjen kedden délután, az áldozás pedig szerdán, így van felkészülési idõ. Kik a készületre meg nem jelennek gyónáshoz nem bocsájtatnak.
3. Házasság utáni avatás
A marcaliak avatása az esküdtetés utáni napon történik a szentmise elõtt. Csitár és gárdonyiak avatása mindjárt az esküdtetés után történik. Az esketés 60 krajcár, az ezutáni avatás 10 krajcárba kerül. Ezen felül még két font hús árát (30 krajcár) kötelesek megfizetni, egy kendõt, egy kalácsot, egy üveg bort adnak.
4. Hamvazó szerda
Éjfélkor nagy haranggal a böjt kezdete jelentetik.
5. Harangozás böjti péntek délután
Nap lementekor elsõ harangszó, a marhák hazajövetelekor a második, ezután negyed óra múlva beharangozás.
6. Elõfogat
Csitárban az egyházfi vásár- és ünnepnapokon a plébános lovai számára egy adag szénát ad a község szénájából.
7. Sarjú kaszálás
A sarjú kaszálást pedig Csitárban csekély díj mellett a község végzi el. A gyûjtést a harangozó segítsége mellett leánykák eszközlik.
A kis kitérõ után folytassuk a templom további történetére vonatkozó adatok ismertetését. Az 1900-ban felújított templom tornyába, a régi törött pótlására, 1903. április 6-án egy új harangot helyeztek el Szent Ilona tiszteletére. A 206 és fél kilós cisz hangú nagyharang Novotny Antal temesvári harangöntõ mûhelyében készült. A harang a szállítás és szerelési költségekkel együtt 826 korona 13 fillérbe került.
Egy évvel késõbb, 1904. július 30-án, a gárdonyi Mailáth kastélyban felszentelték a nyilvános jelleggel bíró kápolnát. A felszentelést Mailáth Gusztáv Károly püspök végezte. A fa állványon lévõ 35 cm átmérõjû kis , harangot a Budapesti Szivattyú és Gépgyár készítette 1904-ben a kápolna részére.
Új templom építése több alkalommal felmerült a két világháború között. 1938-ban a tervét is megrendelték, melyet Szeghõ Lajos és Balázs Frigyes építõmesterek készítettek el. A 28 méter hosszú és a 13 méter széles templom megépítésére nem került sor.
Csitár 1947 februárjában önálló lelkészséget kapott, filiája lett Iliny, de ide tartozott Gárdony puszta is. Az önálló lelkészség megalakulásától 1964-ig, rendszeresen vezették a Historia Domust, mely nélkülözhetetlen forrása a templom további története feldolgozásához:. E hiteles dokumentumra támaszkodunk mi is, a templom második világháború utáni történetének megírásánál.
Raáb Kornél a falu elsõ lelkésze részletes feljegyzést készített a templom állapotáról, a javítási munkák megkezdésérõl stb. Csitári lelkészségének elsõ évérõl, az itt talált állapotokról az alábbiakat írta a Historia Domusba. "A csitári templomot 1947. február 4-én nagyon piszkos és elhanyagolt állapotban találtam. Az ostrom és a háború, az ezt követõ orosz megszállás idején, az oroszok a templomot szállásnak használták, lovakat is kötöttek be. Bent tüzeltek és fõztek, úgy hogy a falak szürkék voltak a füsttõl és koromtól. Elõször is a sekrestyét és a haranglábat hozattam rendbe egy itteni cigány kõmûvessel. Az ablak keretek, a bútorok és törött padok megjavítását Csikány Mihály csitári hívem készítette és javította ki teljesen önzetlenül. A Mária oltárba egy új oltárkövet hozattam Esztergomból, tekintve hogy eddig ez ott nem volt. Ezt is Csikány Mihály sülyesztette be az oltárba. Így most már mindkét oltáron lehet misézni. A sekrestyében lévõ úgynevezett szószék feljáratot melynek külsõ templom felöli része már a szószék felállításakor befalaztatott, a sekrestye felöl is befalaztattam."
1948. augusztus 23-án a plébánia épületének alapkõletételére került sor. Az építõanyagot a gárdonyi malom lebontott anyagából biztosították. A plébánia épületét Vadas Gyula, balassagyarmati építész tervezte, az ácsmunkákat Bárány Ferenc csitári születésû ácsmester vállalta el.
A ma is látható stációs képeket 1949 augusztusában vásárolták Csábi László és a hívek adományából.
1950. május 1 jétõl Csitár plébánia rangot kapott, az eddigi lekészt Raáb Kornélt plébános helyettesnek nevezték ki. 1974-ig a késõbb ide helyezett papok is plébános helyettesi rangban
mûködtek.
Megörökítésre érdemes Jávor Mihály plébános feljegyzése, melyet a csitári hívekrõl írt az 1950-es évek elején: "A csitáriak szorgalmas templombajárók. Mondják ugyan, hogy szórakozni, a nõk-leányok ruhájukat mutogatni mennek a templomba. A templomban különösen a nagylányoknak és menyecskéknek saját helyük van, amiért ha kell harcolnak is, vagyis lökdösõdnek."
A mai keresztelõkút 1957-ben került a templomba. Dominek György budapesti lelkész terve alapján Géber Nándor piszkei kõfaragó készítette, vörösréz teteje Safarik lakatos munkája. Az új keresztelõkutat, 1957. október 15-én, dr. Schwarez Eggenhofer Artúr esztergomi érsek áldotta meg.
1960-ban Gálffy Béla jászberényi festõmûvész restaurálta a fõoltár képét, a kórusra új villanyorgona került, melyet 1961. márciusában Dr. Szabó Imre esztergomi segédpüspök szentelt fel.
A hajó és a szentély színes ablakait Kopp Ferencné fóti üvegiparmûvész készttette 1964-ben. Az elsõ színes ablak a szentélyben szeptember 14-re, a templombúcsú napjára készült el. A színes kép egy díszes keresztet ábrázol, mögötte a felkelõ nap stilizált képe, a kálvária-domb stilizált vonala és a felirat: "Megtörte holta a halált." Ez év karácsonyára elkészültek a hajó déli oldalán lévõ ablakok színes üvegei is. Az elsõ a szentségekrõl szóló dogmatikát szimbolizálva: Az Isten Fia, A templom belseje. 1945 Jézus Krisztus a kegyelem megszerzõje, amely kegyelmet a hét szentségben a Szentlélek oszt ki. Felirat: "Szentlélekkel teljetek el!" A hajó másik üvegablakán a kegyelmi élet szimbólumát láthatjuk: Krisztus monogram, amelynek - kereszt alakú lévén - az alsó szárából szõlõvesszõk nõnek ki és gyümölcsöt teremnek. Felirat: "Aki Bennem marad, az bõ termést hoz." Az északi oldal elsõ ablakán lévõ festmény a Mária-dogmák szimbolikája. Felirat: "Megváltónk anyja, Mianyánk". A hátsó ablak az egyházat szimbolizálja. Felirat: "Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai." Az ablakok színes rajzainak tervét Bárdos Ferenc plébános helyettes készítette.
Az önálló lelkészség - 1950-tõl plébánia - megalakulása óta, az alábbi plébánosok szolgáltak Csitárban.
Raab Kornél 1947. I. 1. - 1950. VIII. 30.
Jávor Mihály 1950. IX. 1. - 1951. II. 12.
Oláh Tóth Antal 1951. II. 12. - 1955. IX. 30.
Brinzik József 1955_ X. 1. - 1960. VI. 12.
Bárdos Ferenc 1960. VI. 14. - 1970. VIII. 30.
Ávéd Antal 1970. IX. 1. - 1971. VIII. 1.
Deés Ferenc 1971. IX. I. - 1975. II. 27.
Ilosvai Gyula 1975. III. 1. - 1988. VIII. 30.
Udvardy György 1988. IX. l. -- 1990. VII. 30.
Koltai Artúr 1990. VIII. 1. -
==Külső hivatkozások==
| |||