„Karkari csata” változatai közötti eltérés

a
linkjav
a (→‎Források: DEFAULTSORT AWB)
a (linkjav)
|egyik fél=[[Asszíria]]
|másik fél=szíriai koalíció<br />(12 állam)
|parancsnokok1=[[III. Sulmánu-asarídu asszír király|III. Sulmánu-asarídu]]
|parancsnokok2=[[Hadad-Ezra]]<br />[[Akháb izraeli király|Akháb]]
|erők1={{szám|100000}}–{{szám|120000}}<ref>Asszír adatok, valószínűleg túlzóak</ref>
|szöveg pozíciója =
}}
A '''karkari''' csata [[Asszíria]] délnyugati terjeszkedésének egyik fontos állomása. Az asszír haderő szembetalálta magát az erős védelmi koalícióba tömörülő szíriai királyságok seregeivel. A csata jelentősége lemérhető azon a tényen, hogy [[III. Sulmánu-asarídu asszír király|III. Sulmánu-asarídu]] nagyméretű sztélét állíttatott „győzelme” emlékére, holott az eredmény legalábbis megkérdőjelezhető.
 
== Előzményei ==
A szíriai védelmi koalíciók [[II. Assur-nászir-apli asszír király|II. Assur-nászir-apli]] idején jöttek létre, mivel ez az uralkodó rendkívüli veszélyt jelentett a térség összes államára nézve. Ekkor még különálló tömbként, az észak-szíriai (urartui orientációval) és a dél-szíriai (egyiptomi szövetséggel) egység létezett. A kettő közti választóvonal nagyjából az [[Arvád]]–[[Hamát]] magasságban húzódott.
 
Sulmánu-asarídu elődjének – II. Assur-nászir-apli – reformjai nem arattak osztatlan sikert az asszír nemesség körében, mindenekelőtt a székhelyváltással másodrangúvá váló [[Assur (település)|Assur]] városában. Sulmánu-asarídu számára már a hatalomátvétel is nagy gonddal járt. Elkeseredetten próbálta elismertetni uralmának jogát az országban, s nemcsak mert a nagy hódító halála után mindenki megpróbált szabadulni, de saját nemessége is ellene volt. Mikor már eléggé szilárdnak látta a helyzetét, Szíria ellen vonult. Kénytelen volt ezt tenni, mivel az asszír uralkodók elsődleges feladata hadjáratok vezetése volt, hadifoglyok, hadizsákmány és területek szerzése. I. e. 859-ben és 856-ban [[Urartu]] volt a célpontja, de – bár csapatai mélyen behatoltak a [[Van-tó]] körzetébe – jelentősebb eredményt nem tudott elérni, urartui területeket nem tudott annektálni. I. e. 855–854-ben [[Agúsi]] és [[Alalah–Ugariti Királyság|Jahan]] ellen indult hadba, valószínűleg nagyobb sikert remélt a kis szíriai királyságok ellen, mint az urartui hegyi harcok eredményei voltak. Sikereket akart felmutatni, ezért a korabeli világban addig példátlan méretű hadsereget állított fel, amely még akkor is így van, ha csak a felét hisszük el annak, amit a karkari sztéléjén állít.