„Gurgum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
| méret = 260
}}
'''Gurgum''' ([[asszír nyelv|asszír]] <sup>[[Uru|URU]]</sup>''gur-gu-ma-a-a'') az észak-[[szíria]]i [[újhettita királyságok]] egyike. Fővárosa ''Markaszu'' (asszír <sup>URU</sup>''mar-qa-sa-a''), a mai [[Kahramanmaraş]]. Államisága nem folytonos. Már az [[i. e. 12. század]]ban létezett és az [[i. e. 8. század]]ig fennállt, de közben többször került a környező államok ([[Malatya|Melíd]], [[Kommagéné|Kumaha]], [[Kommagéné|Kammanu]], [[Tabaal]], [[Karkemis|Kargamis]]) vagy éppen [[Asszíria]] fennhatósága alá. Így i. e. 1000 körül Kumaha és [[Kilikia|Hilakku]] osztozott a területén. Az i. e. 10. században Hilakku jelentősen meggyengült [[Danuna]] és [[Szamal (állam)|Szamal]] létrejöttével, ekkor Gurgum újra független lehetett. Az i. e. 9. században Gurgum is részt vett az észak-szíriai védelmi koalícióban, amely megállította [[Karkari csata|karkarnál]] [[
Az asszír források szerint Gurgum uralkodója ''Halparutisz'' vagy ''[[I. Halparuntijasz]]'' volt. Ugyanebben az időben az [[Alalah–Ugariti Királyság]]ban [[Halparunta]] vagy ''Qalparunda'' uralkodott. A két név azonossága megengedi azt a feltevést, hogy Gurgum ekkor Hattina részét képezte. Az i. e. 850-es években I. e. 835 és 825 körül valószínűleg Asszíria részét képezte, mivel az asszír hadsereg átvonult a területén Szamal elfoglalásához. A III. Sulmánu-asarídu halálát követő asszír visszavonulással megint önálló lett.
Az i. e. 8. században az új nagyhatalom, [[Urartu]] fenyegette. I. e. 760-ban [[Menua]] birodalmának része lett, annak délnyugati végét képezve. Urartu ekkor Kussukhétől Gurgumig óriási ívben vette körül Asszíria északi részét. Gurgum története csak [[asszírok|asszír]] és [[urartu]]i forrásokból ismert. Így [[I. Szarduri]] gurgumi hadjáratáról tudunk, majd [[
[[II. Szarduri]] uralkodása azonban már Urartu hanyatlásának ideje. Kezdődött mindez azzal, hogy a [[médek]] több felkelés után kivívták függetlenségüket. A méd törzsszövetség valószínűleg túl erősnek mutatkozott, Szarduri sosem próbált igazán elégtételt venni. Hadjáratainak iránya ezután főleg a Kaukázus déli peremterületei felé mutatott. Észak-Szíriával szoros kapcsolatokat tartott fenn, sőt délnyugaton újra meghódította Kumahát, így az észak-szíriai koalícióval már közvetlen kontaktusba került Asszíriát nyugatról a bekerítés fenyegette - ellenséges népek gyűrűje és szoros szövetsége szerveződött köré. Sarduri végleg Urartuhoz csatolta [[Arme]] ([[Szóphéné|Šupria]]?) királyságát is, mely sokáig meg tudta őrizni függetlenségét mindkét szomszéd nagyhatalommal szemben, s így hol Urartu déli, hol Assur északi határait védte. Gurgum királya ekkor [[III. Halparuntijasz]] volt, aki az észak-szíriai védelmi szövetséghez, és annak fő erejéhez, Urartuhoz csatlakozott.
36. sor:
Sarduri tervei azonban i. e. 743-ban kútba estek, amikor III. Tukulti-apil-ésarra elhódította Kumahát. Ezzel éket vert a szövetségesek közé. Sarduri a táborából volt kénytelen menekülni, Gurgum pedig legyőzött államként valószínűleg vazallus státuszba került. Sarduri utódja, [[I. Rusza]] már nem törődött különösebben Észak-Szíriával (és benne Gurgummal), mivel Kumaha elvágta a kapcsolatok lehetőségét.
Gurgum i. e. 738 után már biztosan csak vazallus királysága volt Asszíriának. A [[II. Panamuva|Panamuva]] megsegítésére [[Aszarja]] szamali király elleni asszír hadjáratban már asszír oldalon vettek részt, és a hadsereg gurgumi területen vonult át, később a [[
== Lásd még ==
| |||