„Megiddó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: pt:Megido |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
hosz_fok=35|
hosz_perc=11|}}
'''Megiddó''' ({{héberül|מגידו}}, {{arabul|المجیدو}}, {{ógörögül|Μεγιδδώ/Μαγεδδών}}, {{latinul|Mageddo}}, {{akkádul|MAGIDDU, MAGGADU, MAGIDDA és MAKIDA}}, [[Egyiptomi nyelv|egyiptomiul]] Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai [[Izrael]] területén. Az i. e. 4.évezredtől az i. e. 4. századig létezett. A helyén ma [[Tell el-Muteszellim]] áll, a Jezreel-völgyben, [[Názáret]]től 15 km-re. A város már a korai és a középső bronzkorban is jelentős, erődített település volt. A történetírás két ízben is híres csata színhelyeként említi. Először i.e. 1456-ban<ref name="auto_UnhGpPnMrq/45lsPpz/RhQ">Csaták kislexikona</ref> (egyes források szerint i.e. 1468-ban<ref name="EmbK">{{EmbK}}</ref> , a német Wikipédiában 1457-ben) [[III. Thotmesz]] (Thutmószisz) egyiptomi fáraó aratott döntő győzelmet Szíria és Palesztína szövetségesi fölött. A fáraó seregével a tengerparti úton haladt észak felé, amikor hírül vette, hogy a szíriai uralkodók Kádes fejedelme által vezetett szövetséges csapatai Megiddóba értek. A fáraó tábornokai tanácsa ellenére a két felet elválasztó [[Kármel-hegy]]en átvezető három út közül a legrövidebbet választva, amelyik a legnehezebben járható volt, úgy meglepte az ellenséget, hogy az nem is tanúsított nagy ellenállást. Az egyiptomi sereg mindössze 83 harcost veszített és közel 900 harci szekeret zsákmányolt. III. Thotmesz, miután a várost elfoglalta, stratégiai jelentősége miatt (itt húzodott az [[Egyiptom]]ot Mezopotámiával összekötő hadi út) fontos katonai támaszponttá és egyiptomi közigazgatási központtá tette. A csata következményeként [[Szíria]] egyiptomi fennhatóság alá került és az Egyiptomi Birodalom közvetlen szomszédja lett a hatalmas [[Mitanni
{{Bővebben|Megiddói csata (i. e. 15. század)}}
36. sor:
I.e. 1150 körül a várost lerombolták. Ezután az új Megiddó csak néhány egyszerű házból állt csak. A templom a [[filiszteusok]] alatt a vaskorszakig mégis használatban maradt. Jó száz évvel később a város a zsidó királyok uralma alá került. A korból származó palota maradványok egy fontos katonai központ képét mutatják. A katonai jelleg még tovább erősödött, amikor az i.e. 10. század végén egy tűzvész a város nagy részét elpusztította, s utána a szabaddá vált területeken katonai létesítményeket emeltek. Emellett még két hatalmas istálló és a vízellátást szolgáló építmény is ekkor épült. Megiddó, [[Karnak]]ban, az [[I. Sesonk]] hadjáratát leíró reliefen is megtalálható. I. Sesonk leromboltatta a várost, azután egy győzelmét sztélét emeltetett, melynek töredékét megtalálták.
I.e. 900 körül az [[arámiak]] foglalták el és rombolták le a várost. Ezután a település teljesen újjáépült, sakktáblaszerű utcahálózatot kapott és az épületek négyötöde lakóházakból állt. Az északi városzrészben emelt közigazgatási épületek egyikében uralkodott [[III. Tukulti-apil-
I. e. 609-ben lezajlott a második [[megiddói csata (i. e. 609)|megiddói csata]].
64. sor:
A késői bronzkorban (i. e. 1500-1200 körül) jelentősen megváltozott a település képe, a falakon belül a templomot leszámítva szinte mindent átépítettek, ezenkívül két új palota létesült az északi városkapu közelében. Ezek a külső paloták körülbelül i. e. 1150-ig töretlenül fejlődtek, ekkor azonban (VII réteg) a város megsemmisül. A későbbiekben a déli szektoron kezdődtek építkezések, ezek azonban rendszertelenek, egységes tervezésnek vagy szabályozásnak nincs nyoma, a vaskor elején Megiddó egy néhány házból álló faluvá alakult. Az i. e. 11. században héber befolyási övezetté vált, a palotákat kaszárnyákká építették át és erődített jellegű várrá alakult.
Az i. e. 10. században újra megsemmisült a város legnagyobb része. [[I. Sesonk]] egyiptomi király [[karnak]]i feliratai még említik Megiddót, majd az arámiak i. e. 900 körül újra lerombolták. Ettől kezdve [[
== Források ==
| |||