„Arator István” változatai közötti eltérés

forrásban nem található részek törlése, linkjavítás
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Nyitra –> Nyitra (település))
(forrásban nem található részek törlése, linkjavítás)
 
==Élete==
A [[győr]]igyőri egyházmegyében,egyházmegye|győri Devecserenegyházmegyében]] született. Valószínűleg földműves szülőktől származott, amint nevéből látszik,s amelyet korának szokása szerint [[latin nyelv]]re fordítva (Arator) is használt. {{forr|Édesapját már gyerekkorában, édesanyját, két nővérét és öccsét pedig 1555-ben vesztette el, amikor a törökök rabságba hurcolták őket.}} Tanulmányait [[Bécs]]ben folytatta s mint pap a [[Nyitra (település)|nyitrai]] egyházmegye szolgálatába állt, melynek főpásztora, [[Bornemisza Pál]], [[1560]]-ban [[Róma|Rómába]] küldte; itt a [[Németország|német]] jezsuita papnevelő intézetben, a rend tagjai közé fölvétetvén, a próbaévek elvégezte után áldozó pap lett. [[1566]]-ban Bécsbe, innen [[Nagyszombat]]ba küldték előljárói, ahol csak rövid ideig tanított; a következő évben a bécsi, majd a [[graz]]i főiskolákban a bölcselettudományt tanította. [[1575]]. elején a magyar gyóntatói állást foglalta el Rómában, ahol [[1579]]. [[december 9.|december 9-éig]] tartózkodott, mikor is [[Erdély]]be ment s a [[kolozsmonostorkolozsmonostori apátság]]i apátságbanban telepedett a jezsuitákhoz csatlakozva, s hirdette a katolikus vallást a közeli [[kolozsvár]]i szószékből és tanított a [[[Báthory István Elméleti Líceum|gimnáziumban]]. [[1582]]-ben [[Nagyvárad]]on találjuk, ahol négy éven át tartózkodott, iskolát nyitott és polémiát folytatott [[Beregszászi Péter]]rel. [[1585]]-ben [[Gyulafehérvár]]ra helyezteték át, de a jezsuiták még abban az évben száműzettek Erdélyből. Ő ekkor a [[sélye]]i ház főnöke lett. [[1600]]-ban a turóci prépostság [[znióváralja]]i rendházába küldték, innen [[1605]]-ben társaival együtt elűzték és az olmützi kollégiumba fogadtaták be, ahol [[1612]]-ben meghalt.
 
A [[győr]]i egyházmegyében, Devecseren született. Valószínűleg földműves szülőktől származott, amint nevéből látszik,s amelyet korának szokása szerint [[latin nyelv]]re fordítva (Arator) is használt. {{forr|Édesapját már gyerekkorában, édesanyját, két nővérét és öccsét pedig 1555-ben vesztette el, amikor a törökök rabságba hurcolták őket.}} Tanulmányait [[Bécs]]ben folytatta s mint pap a [[Nyitra (település)|nyitrai]] egyházmegye szolgálatába állt, melynek főpásztora, [[Bornemisza Pál]], [[1560]]-ban [[Róma|Rómába]] küldte; itt a [[Németország|német]] jezsuita papnevelő intézetben, a rend tagjai közé fölvétetvén, a próbaévek elvégezte után áldozó pap lett. [[1566]]-ban Bécsbe, innen [[Nagyszombat]]ba küldték előljárói, ahol csak rövid ideig tanított; a következő évben a bécsi, majd a [[graz]]i főiskolákban a bölcselettudományt tanította. [[1575]]. elején a magyar gyóntatói állást foglalta el Rómában, ahol [[1579]]. [[december 9.|december 9-éig]] tartózkodott, mikor is [[Erdély]]be ment s a [[kolozsmonostor]]i apátságban telepedett a jezsuitákhoz csatlakozva, s hirdette a katolikus vallást a közeli [[kolozsvár]]i szószékből és tanított a gimnáziumban. [[1582]]-ben [[Nagyvárad]]on találjuk, ahol négy éven át tartózkodott, iskolát nyitott és polémiát folytatott [[Beregszászi Péter]]rel. [[1585]]-ben [[Gyulafehérvár]]ra helyezteték át, de a jezsuiták még abban az évben száműzettek Erdélyből. Ő ekkor a [[sélye]]i ház főnöke lett. [[1600]]-ban a turóci prépostság [[znióváralja]]i rendházába küldték, innen [[1605]]-ben társaival együtt elűzték és az olmützi kollégiumba fogadtaták be, ahol [[1612]]-ben meghalt.
 
==Munkái==
 
Confutatio Alcorani. Olomucii 1611. 6. nov. (Arator saját irása a bécsi udvari könyvtárban. Ism. Schwandtner. Scriptores III. 322. l.)
 
A szentirást[[Biblia|szentírást]] magyar nyelvre fordította, az ó-szövetségi könyvekkel teljesen elkészült s midőn az ujszövetség fordításához fogott, érte utol a halál; [[Káldy György]] ennek nyomán átdolgozta a magáét.
 
Az országos levéltárban a gyulafehérvári káptalan iratai közt Nagy Gyula fölfedezett egy kéziratban maradt magyar-latin szótár-töredéket [[1580]]-ból, közli a M. Könyv-Szemle XII. kötetében.
 
[[Kategória:Magyar jezsuita szerzetesek]]
[[Kategória:Biblia-fordítók]]