„I. Pszammetik” változatai közötti eltérés

Pszammetik [[I. Nékó]] fiaként született.<ref name=okor/> [[I. e. 672|Kr. e. 672]]-ben [[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]] [[asszíria]]i király elűzte a [[I. e. 729|Kr. e. 729]] óta uralkodó etióp dinasztiát, az országot pedig 20 részre osztva egyiptomi származású hűbéres fejedelmeknek ''(nomarkhész)'' adta át.<ref name=okor/> Ezek leghatalmasabbika volt a líbiai származású Nékó, [[Memphisz]] és [[Szaisz]] helytartója.<ref name=okor/> Őt fia követte [[I. e. 664|Kr. e. 664]]-ben, akinek asszír neve is volt (Nabú-usézib-anni), Assur-bán-apli kívánságára és beleegyezésével. Nem kellett Nékó lázadását megismételni, [[Asszíria]] önként vonult ki Egyiptomból. Talán egy megbízható szövetségest kívántak a lázongó vazallus helyett.

Pszammetik az ország kormányzásában nem lehetett az első ember, a széttagoltságot, a független kormányzók rendszerét nem lehetett azonnal felszámolni. [[Hahninszu]] (görögül Hérakleopolisz Magna) ura például majdnem a teljes [[Nílus]]-völgy hajóforgalmát ellenőrizte, s teljhatalommal igazgatta az ország középső részét, sőt a helyi isten főpapja is volt. [[Théba|Thébában]] helyén maradt a núbiaiak vazallus fejedelme, ráadásul ott volt még „[[Ámon]] felesége”. E főpapnői címet [[III. Oszorkon]] óta núbiai hercegnő viselte, mivel ő örökbe fogadta [[Kasta]] leányát, [[I. Amenirdisz|Amenirdiszt]]t, hogy ilyen módon ruházhassa rá e tisztséget. Pszammetik visszafelé járt el, örökbe fogadtatta az aktuális núbiai hercegnővel – [[II. Sepenupet]]tel – a saját leányát, [[I. Nitókrisz|Nitókriszt]], aki így az „Ámon felesége” cím örököse is lett.

[[I. e. 610|Kr. e. 610]]-ben halt meg, igen hosszú uralkodás után. Pszammetik még Assur-bán-aplitól kapta a trónját, halála idején már [[Ninive]] is elesett és csak [[II. Assur-uballit asszír király|II. Assur-uballit]] tartotta magát az egyetlen kezén maradt városban, [[Harrán]]ban. Pszammetik nem avatkozott be Asszíria érdekében, pedig [[i. e. 615|Kr. e. 615]]-ben szövetséget kötött [[Szín-sar-iskun asszír király|Szín-sar-iskunnal]]nal. Katonailag még gyenge volt az ország a [[Méd Birodalom|méd]]–[[Újbabiloni Birodalom|babiloni]] koalíció ellen, ráadásul már a következő évben a médek váratlanul gyorsan elfoglalták az asszír fővárost. Nem csatlakozott azonban az Asszíriát felosztó hatalmakhoz sem, mivel Egyiptom északi határain először a portyázó [[szkíták]], aztán az önállósodó szíriai-palesztinai fejdelmek állták útját.