Wikipédia

„Líceum (Eger)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
egyházi nyomda
könyvtár ki
34. sor:
== Az épület ==
 
A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati szárnyépület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. [[Homlokzat]]ainak középtengelyéből erősen kiülő, háromtengelyes, [[timpanon]]os közép[[rizalit]] és kevésbé kiülő, kéttengelyes oldalrizalitok emelkednek ki, a középrizalitban konzolokon nyugvó, első emeleti erkéllyel. A déli homlokzat középrizalitjában nincs erkély, azt íves oromzat koronázza. A keleti homlokzat középtengelyében [[csillagvizsgálókonzol]]okon torony emelkediknyugvó, az [[Egri csillagda]]. A torony alsó szintje enyhe, lesarkított [[rizalit]], amit a főpárkány magasságában timpanon koronáz, az első emeleten pedig konzolos erkély díszít kovácsoltvas mellvéddel. A földszint, a lépcsőházak, emeleti folyosók, könyvtár, kápolna, díszterem egyaránt boltozottakerkéllyel.
 
A főhomlokzaton'''főhomlokzat'''on a [[barokk]] stílusjegyei között a [[copf stílus]] ''(XVI. Lajos stílus)'' díszítő elemei is megtalálhatók. A fő[[homlokzat]] és a két oldal közepét az első emeleten egy-egy nagy terem foglalja el. Ezek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat feletti díszteremben tartották egykor az ünnepélyes vitavizsgákat, amiken a vitafelek a két, az emeleti részen egymással szemben kialakított erkélyről képviselhették álláspontjukat. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját[[freskó]]ját [[Franz Sigrist]] (1727–1803) osztrák festő készítette (1794-ben). A freskó a négy tervezett egyetemi fakultást:
* jogtudomány,
* teológia,
43. sor:
mutatja be szimbolizáltan. Ma különböző ünnepségeket tartanak itt; nemcsak iskolai ünnepségeket, de különböző konferenciákat is.
 
A '''keleti homlokzat''' középtengelyében [[csillagvizsgáló]] torony emelkedik, az [[Egri csillagda]]. Az 53 m magas, vaskos torony alsó szintje enyhe, lesarkított [[rizalit]], amit a főpárkány magasságában timpanon koronáz, az első emeleten pedig konzolos erkély díszít kovácsoltvas mellvéddel. A földszint, a lépcsőházak, emeleti folyosók, könyvtár, kápolna, díszterem egyaránt boltozottak.
Az épület északi oldalán található kápolna mennyezetét [[Franz Anton Maulbertsch]]: Az üdvözültek című freskója (1794) díszíti.▼
 
Az épület keleti oldalán emelt torony ablakait fekete vasspaletta fedi ott, ahol 1776-ban megnyitották az akkor korszerű eszközökkel fölszerelt csillagvizsgálót, az [[Egri csillagda|Egri csillagdát]]. Az egri csillagászati dél a múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg. [[II. József magyar király]] [[1784]]-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angol műszerek, amiket nem fejlesztettek tovább, apránként elavultak. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a '''csillagász melegedőjébe''' pillanthatunk be, még feljebb a teraszról gyönyörű kilátás nyílik. A teraszon lévő építményt kupola koronázza. Ennek két oldalán hengeres szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerből egy tükör és lencse az alatta lévő szinten kialakított kicsinyke, besötétített szobában álló fehér asztalra vetíti a város látképét. Az 1779-ben üzembe helyezett [[camera obscura|camera obscurát]] [[Edinburgh]]ben gyártották. [[Hell Miksa]], az intézmény első csillagásza azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy szórakoztassa vele a város lakóit és látogatóit.▼
A déli oldalon van a [[Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)|Főegyházmegyei Könyvtár]], aminek nagytermét az érdeklődők is megtekinthetik. Ezt Eszterházy püspök eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta; megbízottai több európai nagyvárosban vásároltak számára könyveket. A könyvtárat 1793-ban, 20 000 kötettel nyitották meg. Ebben a könyvtárban őrzik többek közt [[Mikes Kelemen]] összes levelét, [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] egyetlen, Magyarországon őrzött levelét és a 15. századi [[Budai Krónika|Budai Krónikát]] is. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik: 2009 őszén 162 800 kiadványt tartottak nyilván 30 nyelven. A számos ősnyomtatvány, kódex mellett érdemes megtekinteni a könyvtár [[copf stílus]]ú tölgyfabútorzatát is, amit '''Lotter Tamás''' egri asztalos készített [[Fellner Jakab]] tervei szerint. A freskót [[Johann Lucas Kracker|Kracker János Lukács]] és segédje (később veje) [[Joseph Zach|Zach József]] festette 1778-ban: a sajátos érzékcsalódást keltő ábrázolásmóddal kupolásnak látszó terem mennyezetén gótikus templomi környezetben a [[tridenti zsinat]] egy ünnepélyes ülését láthatjuk.
 
A '''déli homlokzat''' középrizalitjában nincs erkély, azt íves [[oromzat]] koronázza. A déli oldal nagytermét az érdeklődők is megtekinthetik. Ezt Eszterházy püspök eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta; végül a [[Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)|Főegyházmegyei Könyvtár]] központja lett. A 19 m * 11 m * 15 m-es terembe tíz ablakon jut a fény. Mennyezetének freskóját [[Johann Lucas Kracker|Kracker János Lukács]] és segédje (később veje) [[Joseph Zach|Zach József]] festette 1778-ban: a sajátos érzékcsalódást keltő ábrázolásmóddal kupolásnak látszó terem mennyezetén gótikus templomi környezetben a [[tridenti zsinat]] egy ünnepélyes ülését láthatjuk.
A színházterem freskója [[Wittmann János]] munkája (1781).▼
 
{{fő|Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)}}
▲Az épület keleti oldalán emelt torony ablakait fekete vasspaletta fedi ott, ahol 1776-ban megnyitották az akkor korszerű eszközökkel fölszerelt csillagvizsgálót, az [[Egri csillagda|Egri csillagdát]]. Az egri csillagászati dél a múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg. [[II. József magyar király]] [[1784]]-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angol műszerek, amiket nem fejlesztettek tovább, apránként elavultak. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a '''csillagász melegedőjébe''' pillanthatunk be, még feljebb a teraszról gyönyörű kilátás nyílik. A teraszon lévő építményt kupola koronázza. Ennek két oldalán hengeres szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerből egy tükör és lencse az alatta lévő szinten kialakított kicsinyke, besötétített szobában álló fehér asztalra vetíti a város látképét. Az 1779-ben üzembe helyezett [[camera obscura|camera obscurát]] [[Edinburgh]]ben gyártották. [[Hell Miksa]], az intézmény első csillagásza azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy szórakoztassa vele a város lakóit és látogatóit.
 
▲Az épület '''északi oldalánépület'''ben található kápolna mennyezetét [[Franz Anton Maulbertsch]]: Az üdvözültek című freskója (1794) díszíti.
 
1959 óta nemcsak a könyvtárterem, de a kápolna is a [[Főegyházmegyei Könyvtár (Eger)|Főegyházmegyei Könyvtár]] tulajdona.
 
▲A színházterem freskója [[Wittmann János]] munkája (1781).
 
Műemlék: törzsszáma 2025 (helyrajzi száma: 4949).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Líceum_(Eger)”