„Asiagói csata” változatai közötti eltérés

|konfliktus=[[Olasz front (első világháború)|Olasz front]]<BR>([[I.Első világháború]])

|parancsnokok2=[[Franz Conrad von Hötzendorf]]<br>[[IV. Károly magyar király|Habsburg–Lotaringiai Károly trónörökös]]

A haditervek kidolgozása nagyrészt [[Franz Conrad von Hötzendorf]]hoz, a Monarchia erőinek főparancsnokához köthető. A Monarcia stratégiai kilátásai kedvezőek voltak 1916 tavaszán, mivel [[Szerbia]] vereségével a balkáni front megszűnt, az orosz fronton az orosz csapatok visszavonultak, így jelentős számú monarchiabeli haderőt tudtak átcsoportosítani az olasz frontra. Hötzendorf az Alpokból, [[Trentino]]ból készítette elő a támadást, mivel úgy ítélte meg, hogy az [[Isonzó]] mentén történő áttörésre a térségben tartozkodótartózkodó nagyszámú olasz csapat miatt amúgy sem lenne lehetősége. A haditerv szerint Asiago irányába, [[Padova]] felé kell kitörnie a frontvonalról az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] haderőinek, bekerítve ezáltal az Isonzó folyónál lévő teljes olasz hadsereget, és így döntő győzelmet aratva [[Olaszország]] fölött.

A korlátozott siker ellenére a Monarchia hadserege jelentős nagyságú hadizsákmányra tett szert: 318 löveget, 191 gépfegyvert szereztek meg az olaszoktól, továbbá {{szám|50000}} olasz foglyot ejtettek. A támadás célja azonban meghiúsult, nem sikerült bekeríteni az olasz haderőt, sőt, az olaszok a vasútvonalakat újból kihasználva a Trentino térségébe átszállított haderejüket rövid időn belül ismét az Isonzó folyóhoz telepítette vissza, felkészülve ezzel egy újabb támadás, a [[VI.hatodik isonzói csata]] megtervezésébe. Politikai következményei azonban lettek az asiagói csatának: az olasz [[Salandra-kormány]] lemondott és [[Paolo Boselli]]t nevezték ki új miniszterelnöknek.