„Szlovákia címere” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:نشان ملی اسلواکی |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Turul –> Turul (folyóirat) |
||
16. sor:
Szlovák és magyar történészek ellentétes véleményen vannak a [[apostoli kettős kereszt|kettős kereszt]] eredetét illetően. A szlovák nézőpont szerint [[Szent Cirill|Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]] [[Bizánci Birodalom|bizánci]] [[szerzetes]]ek térítő tevékenysége révén jelent meg a jelkép, ami egyúttal [[Szlovákia]] [[kereszténység|keresztény]] és [[Pánszlávizmus|pánszláv]] hagyományait és örökségét jelképezi. Korábbi magyar feltételezések szerint a kettős kereszt [[II. Szilveszter pápa|II. Szilveszter pápától]] származik, amit [[I. István magyar király|Szent István]] megkoronázása alkalmából adományozott mint az [[apostoli király]] uralkodói jelképét; a kutatások azonban nem igazolták ezt a nézetet.
A kutatók által legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a kettős kereszt bizánci hatásra, [[III. Béla magyar király]] uralkodása alatt, a [[12. század]] végén jelenik meg, valamint tűnik fel először címerpajzsokon, illetve érméken. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztes pénzek azonban nem III., hanem [[IV. Béla]] uralkodásának kezdeti, [[tatárjárás]] előtti időszakához köthetők.<ref>[[Körmendi Tamás]] 2011: A magyar királyok kettőskeresztes címerének kialakulása. [[Turul (folyóirat)|Turul]] 84/3, 73-83.</ref> Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.<ref>[[Imre magyar király|Imre király]] 1202-i aranybulláján szerepel, de már a 12. század végén kialakulhatott.</ref> Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy [[III. Béla]], vagy [[II. András magyar király|II. András]] használt volna kettőskeresztes címert.<ref>Körmendi 2011, 82.</ref>
A finnugor elméletet bíráló kutatók szerint azonban a kettős kereszt a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] nem bizánci eredetű, hiszen nyomai kimutathatók a [[sumérok|sumer]], [[szkíták|szkíta]], [[hunok|hun]] és [[avarok|avar]] ásatások leleteiben{{forr}} egyaránt. A hunok és az avarok magukkal hozhatták, és tőlük vették át később mind a [[Morva Fejedelemség]]től elszakadó, ide vándorló szláv telepesek, mind az [[Árpád-ház]]i királyok.{{forr}}
| |||