„Naprendszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Io –> Ió (hold) |
|||
437. sor:
[[Fájl:Tvashtarvideo.gif|bélyegkép|200px|Vulkánkitörés a Jupiter [[Ió (hold)|Io]] holdján]]
A holdak eloszlása Nap körüli elhelyezkedésük szerint egyenetlen. A belső naprendszerben mindössze három példány kering a több mint százhetven ismert és tucatnyi holdként még meg nem erősített égitest közül (kevesebb, mint 1%), a [[Hold|Föld holdja]], és a Mars körül keringő [[Phobosz (hold)|Phobosz]] és [[Deimosz (hold)|Deimosz]], ráadásul mindkettő inkább tekinthető különlegesnek, mintsem normál keletkezésű holdnak: a mi Holdunk egy óriási becsapódás miatti reakkrécióval keletkezett, míg a Mars körül keringő két objektum befogott [[Kisbolygó|aszteroida]]. Holdunk kis híján akkora méretű, hogy csaknem kettősbolygó lehetne a Földdel együtt, a rendszer közös tömegközéppontja alig a Föld kérge alatt található, éppen hogy a bolygó belsejében.A [[Plútó]]-[[Charon (hold)|Charon]] páros viszont mondható kettősbolygónak mert a tömegközéppontjuk nem a [[Plútó]]ban van.A holdak igazi „élettere” a külső naprendszer. A legtöbb hold – szám szerint 63 – a legnagyobb bolygó, a Jupiter körül kering, mögötte alig lemaradva következik a Szaturnusz 61 természetes kísérővel.
A Naprendszerben többféle osztályozás is létezik a holdakra. Keringésük tekintetében normál és [[Retrográd mozgás|retrográd]] keringésű holdakat különböztetünk meg. Keletkezésük helye szerint az adott bolygó körül keletkezett holdakat és befogott aszteroidákat különböztetünk meg. Előbbiek általában nagyobb méretűek, közel körpályán keringenek, normál keringési irányúak és nagy valószínűséggel a Naprendszer [[akkréciós korong]]jának ősi anyagából keletkeztek. Utóbbiak valószínűleg szintén ebből az anyagból keletkeztek, ám valahol egészen máshol (jellemzően valamelyik aszteroida-övben, esetleg az [[Oort-felhő]]ben) és valamilyen ütközés vagy gravitációs perturbáció folytán kerültek közel egy-egy bolygóhoz, amelyek hozzájuk képest hatalmas tömegvonzása befogta és más pályára állította őket. Ezen égitestek pályája általában elnyúlt [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]], esetenként a bolygó egyenlítői síkjával szöget bezáró, és több esetben retrográd irányú is. Méretük szerint megkülönböztetünk óriásholdakat, közepes holdakat és apró holdakat.
| |||