A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. A régi rómaiak ''Curicta'' szigetnek nevezték. A római polgárháború idején Curicta öble volt a színtere [[Caesar]] és [[Pompeius]] tengeri csatájának.
[[Fájl:Bascanska ploca.png|bélyegkép|balra|160px|Baškai kőtábla a [[12. század]]ból, a [[horvát nyelv]] első írásos emléke]]
Gazdag történelmi és kultúrhagyományokkal rendelkező Krk Horvátország legnagyobb szigete. A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát. A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. Krk első lakói [[liburni]] törzsek voltak. A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a [[Római Birodalom]]. Ők a szigetet ''Curictá''nak hívták, és ők alapították Curicumot, vagyis a mai [[Krk (település)|Krk várost]]. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát [[Julius Caesar|Caesar]] és [[Pompeius]]. A 6. században horvát kézre került Krk. A horvát uralmat [[Velencei Köztársaság|velencei]], francia, bizánci, osztrák, majd az [[első világháború|első]] és [[második világháború]] alatt olasz és német fennhatóság követte. Horvát kézben csak a 6. és a 15. században volt egy kis ideig. Végül a [[20. század]]ban került vissza Krk sziget az anyaországhoz, Horvátországhoz. A Krk szigeti Baškán találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, a [[Baškai kőtábla|Baškai kőtáblát]]. Az eredeti táblát a [[zágráb]]i Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baškán ennek másolatát tekinthetjük meg.
Krk harcias történelmét leginkább a 12. században az óváros köré épített erődítmény jellegű bástyafalak jellemzik. A kikötőt védelmező ötszögletű bástya a 15. században a velencei uralom alatt épült. Az óvárosba a Kamplin bástya mellett levő városkapun keresztül juthatunk be. A bástya falában a [[Frangepán család|Frangepán]]-címer maradványait fedezhetjük fel, melyen egy [[oroszlán]] kenyeret tép, és egy római sírkőmaradvány tanúskodik a múltról.
