„Ganymedes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
korr |
||
34. sor:
A '''Ganümédész''' (latinul: Ganymedes) a [[Jupiter]] egyik holdja, a legnagyobb [[hold (égitest)|hold]] a [[Naprendszer]]ben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne. Mérete a [[Mars (bolygó)|Mars]] háromnegyedét teszi ki, nagyobb a [[Merkúr]]nál (tömege csak feleakkora) és a [[Plútó]]nál. Ez az egyetlen hold a [[Hold]]on kívül, ami akár szabad szemmel is látható, ideális viszonyok között. Először [[Gan De]] kínai [[csillagász]] vehette észre [[i. e. 364]]-ben. A felfedezőnek [[Galileo Galilei]]t tartják, aki [[1610]]. január 7-én dokumentálta létezését. A nevét [[Simon Marius]] javasolta, amelyet a [[20. század]]ban véglegesítettek. Korábban '''Jupiter III'''-ként emlegették (a Jupiter harmadik holdja).
A [[Galileo űrszonda]] vizsgálatai előtt úgy
Az [[Europé]]hez hasonlóan itt is találunk [[oxigén]] nyomokat a [[légkör]]ben, ez azonban még nem bizonyítja az [[földönkívüli élet|élet]] jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Ganümédész ugyanolyan idős lehet, mint a [[Hold]], azaz 3-3
A Galileo űrszonda első közelrepülésekor felfedezték, hogy a Ganümédésznek saját [[mágneses tér|mágneses tere]] van, amely interakcióban van a Jupiterével. Ez az egyetlen hold saját mágneses térrel. Ezt is valószínűleg ugyanaz okozza, mint a földi mágneses teret, elektromosan vezető anyag mozgása a hold belsejében.
| |||