„Boldva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A [[Honfoglalás|honfoglaló]] magyarság [[895]]-ben telepedett meg itt, de írásos emlékek csak a [[13. század]]ban említik a települést, ''Buldua'' néven.
A [[1175]] és [[1180]] között [[Bencés rend|bencés]] apátsági templom épült Boldván. A [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]]nak szentelt apátságot a [[Pray-kódex]] (régebbi nevén ''Sacramentarium Boldvense'') részét képező "[[Pozsonyi évkönyv]]"-ben említik először [[1203]]-ban, amikor a templom leégett: "monasterium sancti johannis comburitur iuxta bulduam situm". Feltehetőleg itt született legrégebbi összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti beszéd]]. [[1285]]-ben a második [[tatárjárás]]kor a tatárok által felgyújtott templom leégett, a mellette álló monostor elpusztult. A túlélő szerzetesek [[Somogyvár]]ra menekültek, a bencés apátság megszűnt. A templomot később újra felépítették és a falu plébániatemplomaként használták, jelenleg református templom.
A Boldva határában lévő Abodpuszta [[1284]]-ben az [[Ákos nemzetség]] birtokában volt, [[1338]]-ban az Ákos nemzetségbeli Csetneki és Bebek család tulajdona.
| |||