„Boldva” változatai közötti eltérés

Az első baptista hívők egyházközséget alapítanak 1907-ben. Ekkor tehát négy egyházközség él a faluban: református (evangélikus hívekkel kiegészülve), római katolikus (görög katolikus hívőkkel együtt), izraelita és baptista.

 

 

[[1919]] májusában cseh légionáriusok szállják meg a községet, de a Vörös Hadsereg Miskolc felől Sajószentpéter és Edelény irányába a hónap végén visszaveti a cseh megszálló erőket. A harcoknak több polgári áldozatuk van.

[[1920]] és 1926 között az edelényi körzetben nemzetgyűlési képviselő a boldvai gazdálkodó, Lovász János. [[1923]]-ban a község vízimalma áramot is kezd szolgáltatni, így villanylámpa gyúlhat helyben is, a szomszéd településeken is. [[1925]]-ben tornyot építenek a katolikus templomhoz.

 

 

Ugyanez az emlékmű név nélkül, de őrzi az elhurcolt zsidók emlékét is. 1941-ben a számlálás szerint 54 izraelita hívő él itt.<ref>[http://holokauszt.hu/index.php?mgroup=1&menu=040303&app=hdke&page=list2&sorter=1&pageno=17] Holokauszt Emlékközpont. "Az 1941-1949-es népszámlálási adatok összesítése."</ref> 1944-ben minden zsidót deportálnak. [[Pünkösd]]kor még látják a deportáló szerelvényeket a [[miskolc]]i [[Tiszai pályaudvar]]on. Alig néhányuk éli túl a poklot. Kit deportálás közben, kit [[Auschwitz]]ban, kit munkaszolgálatban, kit a Don-kanyarban ölnek meg, ki nyomtalanul tűnik el.