Fényes Elek szerint ''" Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Zólyomi járás]]ához tartozott. A község békés életét az [[1914]]-ben kitört [[I.első világháború]] változtatta meg, melyet követően az új csehszlovák állam része lett. A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-[[Korpona]] vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola. A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. [[1944]]. [[december 9.|december 9]]-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek [[1945]] márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba [[1949]]-ben vezették be az elektromos áramot.
