„Boldog Özséb-plébániatemplom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 mondat átfogalmazva |
a →Történet: 1 új link + |
||
34. sor:
Még a nyolcvanas évek elején [[Lékai László]] bíboros, esztergomi érsek székvárosa felé utazván, gyakran ejtette útba a [[Békásmegyer|békásmegyeri]] lakótelepet, s fájdalmasan érintette, hogy az itt lakóknak nincs templomuk. A megoldást egy érdekes körülmény adta. A bíboros [[1984]]-ben ünnepelte aranymiséjét, s közelgett hetvenötödik születésnapja is. Az akkori állami vezetők megkérdezték: mit szeretne erre az alkalomra. Új templomot, plébániai közösséget [[Békásmegyer]]re! - hangzott a válasz. Némi akadékoskodás után a [[Budapest|főváros]] templomépítés céljára rendelkezésére bocsátotta az egykori Vera tér egy részét.
Dr. [[Lékai László]] bíboros, prímás, érsek úr aranymiséje és 75. születésnapja alkalmából kapta meg a lehetőséget, hogy a [[Békásmegyer]]-pünkösdfürdői lakótelep számára új (jogelőd nélküli) templom épülhessen és új plébániai közösség jöhessen létre. Szervező plébánosi kinevezést Antal János kapott [[1984]]. [[október 15]]-én. Az alapkőletételre [[1984]]. [[október 21]]-én került sor. A gyorsan felépített felvonulási épületben berendezett ideiglenes kápolnában még ez év karácsonyán megszületett az egyházközség. A templomépítés [[Csaba László (építész)|Csaba László]] tervei alapján [[1985]] [[július]]ában kezdődött el. Az építkezést Antal János plébános vezette.
Az templom [[Csillaghegy]] északkeleti részén fekszik, és a [[békásmegyer]]i új lakótelep számára épült. A kápolna működése nagyban hozzájárult a hívek összeismerkedéséhez és egybekovácsolódásához. Az új templom kül- és belföldi adakozások eredményeképpen, nagy mennyiségű társadalmi munkával segítve rohamosan épült. Az építkezést az egyházközség kinevezett plébánosa Antal János vezette, a tervező Csaba László, a pénzügyi referens Vajk Gyula prépost, és a gondnok-mindenes Pozsár István segítségére támaszkodva. A hívők és a nem-hívők segítőkészsége, áldozatos munkája az építkezés minden mozzanatában megmutatkozott.
Az új templomot [[1987]]. [[szeptember 13]]-án [[Paskai László]] érsek szentelte fel, mivel Lékai bíboros sajnos nem érhette meg a templom elkészültét. A templom-plébánia-közösségi ház épületegyütteséhez tartozó hatalmas Regnum Marianum fakereszt felállítására több, mint egy évtizedet kellett várniuk a hívőknek. A templom négy pontban alátámasztott különleges sátorra emlékeztető faszerkezetből áll, külső vörösréz borítással. Az oldalsó síkokat üvegfalak határolják. A stilizált román kapubélések, a nehéz rézborítású kapuk azonnal jelzik az épület templomfunkcióját. A belső tér az oltárra koncentrálódik, a mögötte felszökő falak a tekintetet magasba emelik. A külső forma és a belső tér egysége az ókeresztény bazilikák
A liturgikus tér „bútorait” B. Kopp Judit szobrászművész domborművei díszítik. Az egyedülállóan elhelyezett keresztút üvegmozaik képei Pleidell János festőművész tervei alapján Mohay Attila iparművész műhelyében készültek. A „Jura” keménymészkő-vörösréz kompozíciójú keresztelőkút Csaba Lászlóné tervei alapján Pap Lajos kőfaragó-díszítőszobrászati műhelyében készült. A garamszentbenedeki útkoporsó ihlette a betlehemi istállónak is berendezhető „szentsírt” ugyancsak Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti Ferenc asztalosai készítették. A templomba harmonikusan illeszkedő padok is a fenti vállalkozók műhelyeiben készültek. Csaba László építészmérnök [[1988]]-ban életművéért Ybl-díjat kapott.
| |||