„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés

(iw)
A '''Vörös Hadsereg''' a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] hadserege, az első magyar ''„munkás-paraszt”'' hadsereg volt. A ''[[Forradalmi Kormányzótanács]]'' [[1919]]. [[március 25.|március 25-én]] rendelte el a ''Vörös Hadsereg'' megalakítását.
 
==A kezdetek==fél
Mivel [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] az addigi ''[[Honvédelmi Minisztérium]]'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett
1919.március 26.: a 89/A.f.cs.bk. számú rendelet megváltoztatja az ügybeosztást:
:Behúzott sor A, Hadműveleti főcsoport
:Behúzott sor vezető: Szántó Béla
:Behúzott sor segítő: Steinbrück Ottó
:Behúzott sor vezérkari főnök: Tombor Jenő
:Behúzott sor 5.,11.,61. hadosztályokból alakult
:Behúzott sor B, Szervezés főcsoport
:Behúzott sor vezetője: Pogány József
:Behúzott sor szakközeg: Stromfeld Aurél
:Behúzott sor I. Csapatszervezés: Czobel Ernő
:Behúzott sor 6.,7.,10.,31.,39.,46. hadosztály
:Behúzott sor II. Anyagi ellátás. Márk Nándor
:Behúzott sor 28.,38.,42.,52.,56., hadosztály
:Behúzott sor III. Műszaki és tüzéranyag: Mellinger
:Behúzott sor 14.,37.,45.,48.,50.,53., hadosztály
 
Március 22 és április 15 között a cseh-tót arcvonalon 7 és fél zászlóalj és 1 üteg állomásozik. A román arcvonalon 5 zászlóalj, 1 lovas és 1 műszaki század, míg a délszláv arcvonalon 2 zászlóaljés 2 üteg található.
A március 26-án kelt 327/92.hdm. 5.sz. rendelete szabályozta a parancsnoklási viszonyokat. 7 körzetet határozott meg, amik a következök voltak:
# Listaelem országhatártól az Ipoly torkolatáig, itt a 26. dandárcsoport parancsnoka a 4. hadosztály parancsnoka
Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24.|március 24-én]] alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Böhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[április 1.|Április 1-jén]] az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben:
 
8

szerkesztés