„Zádor István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
A középiskola elvégzése után [[1906]]-ig, mint banktisztviselő dolgozott. Munka mellett [[1901]]-től a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajztanoda]] tanfolyamain képezte magát. [[1906]]-[[1909]] közt [[Párizs]]ban élt, ahol az [[École des Beaux-Arts]]-ban folytott tanulmányokat. [[Théophile Alexandre Steinlen|T. A. Steinlen]] grafikus volt a mestere. [[1909]]-[[1910]]-ben a [[firenze]]i akadémia növendéke.
 
Az [[I.első világháború]] idején hadirajzoló volt [[Vadász Miklós]]sal és [[Vaszary János]]sal, [[1918]]-[[1919]]-ben forradalmi [[riport]]rajzokat készített. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] bukása után [[Weimar]]ban, majd [[München]]ben élt.
 
[[Magyarország]]ra visszatérve egyik alapító tagja lett a [[Szinyei Merse Pál Társaság]]nak. Többször járt a [[Szolnoki Művésztelep]]en az [[1930-as évek]]ben. [[1938]]-tól [[Hollandia|Hollandiában]] élt és alkotott, a [[II.második világháború]] után tért haza. Egész pályája során, de kivált az [[1950-es évek]]ben sokat foglalkozott könyvek illusztrálásával. Például: [[Mikszáth Kálmán]]: A két koldusdiák c. művét<ref>[[Buenos Aires]] : Kárpát, 1952. – 132 p.</ref>, s számos [[oroszok|orosz]] klasszikus író, köztük [[Puskin]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]] magyar fordításait illusztrálta.<ref>Színművek / Lev Tolsztoj ; ford. [[Németh László (író)|Németh László]] ; [a "Tolsztoj drámái" c. fejezetet [[Heller Ágnes]] írta ; ill. Végh Gusztáv, Zádor István]. – Budapest : Új Magyar K., 1956. – 392 p. [1] t. (Orosz remekírók)</ref>
 
Művészetére hatással volt a [[nagybányai művésztelep]] [[plein air]] stílusa, a [[szecesszió]] és [[Fényes Adolf]] sötét tónusú [[szimbólum|szimbolikus]] világa. Főleg [[portré]]festőként ismert, de grafikusként is jelentős, rajzolt krokikat is. Egyik legismertebb portréja [[Bajor Gizi]]ről készült. Portréfestészetére a [[Realizmus (művészet)|realizmus]] jellemző.