„Magyarkirályfalva” változatai közötti eltérés

A [[Gyergyói-havasok]]ból eredő [[Kis-Küküllő]] felső szakasza (44–45 km) a hegyvidéki hidegebb időjárás miatt a szőlőtermesztésre alkalmatlan, de annál inkább alkalmas e tevékenységre a már említett száz kilométernyi alsó szakasz, melyben a Küküllő csendes dombok lábai előtt kanyarog. E vidékeken már a legrégibb időktől ismeretesek a szőlőművesség és a bor készítés fogásai, melyekről feljegyzések is maradtak. Az írott feljegyzések mellett megmaradtak még a festett templomkazetták, karzatok, úrvacsorai ötvösmunkák és hímzések, melyek szintén a Kis-Küküllő-i szőlőművességet igazolják. Például a gyalakuti templom kazettás mennyezet közepén található virágmotívumot szőlőkoszorú övezi. A bonyhai Bethlen család ősi címerének két alsó sarkán ott a szőlőfürt. A 16. századi magyar irodalom is megörökíti a Kis-Küküllői borokról való feljegyzéseket. 1552-ben [[Tinódi Lantos Sebestyén]] bezörget a díszes [[bonyhai kastélybakastély]]ba, de barátságtalan fogadtatásban részesült.