„Erzsébet Ludovika porosz királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ko:바이에른의 엘리자베트 루도비카 |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
}}
''' Erzsébet Ludovika ''', {{de}} ''Elisabeth Ludovika Prinzessin von Bayern'' ([[München]], [[1801]]. [[november 13.]] – [[Drezda]], [[1873]]. [[december 14.]]); a [[Wittelsbach-ház]] pfalzi ágából származó bajor (választófejedelmi) hercegnő ''(Kurprinzessin von Pfalz und Bayern),'' 1806-tól bajor királyi hercegnő, [[IV. Frigyes Vilmos porosz király]] feleségeként 1840-től 1861-ig [[Porosz Királyság|Poroszország]] királynéja ''(Königin von Preußen),'' [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárné és királyné]] nagynénje és keresztanyja.
== Élete ==
36. sor:
# [[Mária Anna bajor királyi hercegnő|Mária Anna Leopoldina hercegnő]] (1805–1877), Zsófia Friderika hercegnő ikernővére, 1833-ban [[II. Frigyes Ágost szász király]]hoz (1797–1854) ment feleségül.
# [[Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő|Zsófia Friderika Dorottya hercegnő]] (1805–1872), 1824-től [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg|Ferenc Károly osztrák főherceg]] (1802–1878) felesége, [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár és király anyja.
# [[Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő|Mária Ludovika Vilma hercegnő]] (1808–1892), 1828-tól [[Miksa József bajor herceg]] felesége, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné||Erzsébet császárné és királyné]] anyja.
# Maximiliana Jozefa hercegnő (1810–1821), gyermekként meghalt.
47. sor:
# [[Károly Tivadar bajor királyi herceg|Károly Tivadar Miksa herceg]] (1795–1875) tábornagy, aki a polgári származású Marie-Anne-Sophie Petin-nel (1796–1838) kötött rangon aluli házassága miatt elveszítette trónöröklési jogát.
Erzsébet hercegnőt családjában Elizának ''(Élise''-nek) nevezték. Születése után néhány évvel, a [[Háború a 3. koalíció ellen|harmadik koaíció háborúja]] után Napóleon császár felszámolta a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmat]], benne a Bajor Választófejedelemséget. Katonai szövetségi szerződés fejében viszont elismerte Miksa választófejedelmet az új Bajor Királyság első uralkodójának. Két húgának, [[Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő|Zsófia Friderika hercegnőnek]] és [[Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő|Mária Ludovika Vilma hercegnőnek]] házassága révén Erzsébet Ludovika hercegnő nagynénje lett [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnénak]] és [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József császárnak]] is.
[[Fájl:Seidenbilder.png|thumb|right|300px|[[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos király]] és Erzsébet királyné portréja, 1847.]]
55. sor:
[[1823]]. [[november 16.|november 16-án]] képviselők útján ''(per procurationem)'' házasságot kötött [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|Frigyes Vilmos porosz koronaherceggel]] (1795–1861), [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] (1770–1840) és Luise Auguste Wilhelmine Amalie zu Mecklenburg-Strelitz hercegnő (1776–1810) legidősebb fiához, a [[Porosz Királyság]] trónörököséhez. Az ünnepélyes egyházi esküvőt, mindkét fél személyes részvételével 1823. [[november 29.|november 29-én]] tartották. A házasság boldognak ígérkezett, a két fiatal hasonló érdeklődést mutatott számos területen, pl. mindketten művészi hajlamokkal voltak megáldva.
1830-ban Erzsébet Ludovika koronahercegné áttért az [[evangélikus kereszténység|evangélikus hitre]], a porosz királyi család vallására. Ő lett 1837-ben született unokahúgának, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet bajor hercegnőnek]], ''Sissy''nek keresztanyja, akit az ő tiszteletére kapta keresztnevét, Erzsébetet.
1840-ben apósa elhunytával férjét ''IV. Frigyes Vilmos'' néven [[Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája|Poroszország királyává]] koronázták. Férje kikérte a királyné tanácsát kormányzati ügyekben, Erzsébet így befolyást gyakorolhatott az állami politikára. Erősen pártolta [[Porosz Királyság|Poroszország]] és [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] baráti viszonyának megőrzését (mivel már megkezdődött a két állam rivalizálása a német államok fölötti vezető szerepért). Erzsébet Ludovika és IV. Frigyes Vilmos házasságát a kortársak boldognak írták le, bár a házasságból nem születtek gyermekek. 1848–49-ben a németországi felkelések és forradalmi harcok idején szilárdan férje mellett maradt.
| |||