„Knut Hamsun” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
bővítés
5. sor:
| képaláírás = Knut Hamsun 1979 júliusában, 79 évesen
| születés dátuma = [[1859]]. [[augusztus 4.]]<ref name=nobel20hamsun>{{cite web |url=http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1920/hamsun.html |title=The Nobel Prize in Literature 1920 – Knut Hamsun – Biography |accessdate=20120705 |year=2012 |publisher=[[Nobel-díj|Nobelprize.org]] |language=angol}}</ref>
| születés helye = {{Norvégia}}, [[Lom (Norvégia)|Lom]]<ref name=nobel20hamsun/>
| halál dátuma = [[1952]]. [[február 19.]] {{életkor-holt|1859|8|4|1952|2|19}}<ref name=nobel20hamsun/>
| halál helye = {{Norvégia}}, [[Grimstad]]<ref name=nobel20hamsun/>
13. sor:
}}
 
'''Knut Hamsun''', eredeti nevén '''Knut Pedersen''' ([[Lom (Norvégia)|Lom]], [[1859]]. [[augusztus 4.]] – [[Grimstad]], [[1952]]. [[február 19.]]) [[Norvégia|norvég]] író, költő. [[1920]]-ban [[irodalmi Nobel-díj]]jal tüntették ki, „monumentális művéért, [[Áldott anyaföld]] c. regényéért”.<ref name=nobel20>{{cite web |url=http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1920/ |title=The Nobel Prize in Literature 1920 – Knut Hamsun |accessdate=20120705 |year=2012 |publisher=[[Nobel-díj|Nobelprize.org]] |language=angol}}</ref> [[Isaac Bashevis Singer]] „a modern irodalom atyjának”, [[VII. Haakon norvég király]] „Norvégia lelkének” nevezte.
 
Hamsun [[Németország]] és a [[német kultúra]] nagy tisztelője volt, és ellenezte mind a [[Nagy-Britannia|brit]] [[imperializmus]]t, mind a [[Szovjetunió]]t. A [[II. világháború]] alatt támogatta [[Vidkun Quisling]]et és [[Nasjonal Samling]] nevű pártját, ezért később [[hazaárulás]]sal vádolták meg. A vádat ugyan elejtették, de [[1948]]-ban polgári perben 325&nbsp;000 [[norvég korona|koronára]] büntették állítólagos Nasjonal Samling-tagsága miatt, amit ő nem ismert el.
21. sor:
== Pályafutása ==
[[Fájl:Knut Hamsun.jpeg|thumb|200px|left|Hamsun [[1890]]-ben, amikor megjelent első jelentős műve, az [[Éhség]]]]
A norvégiai [[Gudbrandsdalen]] vidékén született föld nélküli parasztcsaládban. Mivel vándorszabóként dolgozó apja nem talált elég munkát, majd3 éves korában a család a [[északi sarkkör|sarkkörön]] túlra költözött, így a [[Nordland megye|nordlandi]] [[Hamarøy]]ben nőtt fel szegénységben. Fiatal gyermekkorától dolgozott cipészinasként, kereskedőinasként, de később útmunkás, kőműves és segédtanító is volt. NéhányKamaszkorában évetcikkei [[Amerikaijelentek Egyesültmeg Államok|Amerikában]]néhány töltött:vidéki utazottújságban, [[villamos]]vezetőkéntekkor dolgozott,vette majdfel tapasztalataita ''Fra det moderne Amerikas AandslivHamsun'' (1889) című [[szatíra|szatirikus]] művében adta közre. Az irodalmi áttörést [[Éhség]] (1890) és különösen [[Pán (regény)|Pán]] (1894) című regényei hozták meg; előbbitnevet a norvégtúl irodalommindennapi első valódi modern regényeként tartják''Pedersen'' számonhelyett.
 
Néhány évet [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] töltött: utazott, kifutófiúként és [[villamos]]vezetőként dolgozott, és [[anarchizmus|anarchista]] nézeteket terjesztett. Hamar megtanulta az [[angol nyelv]]et; ezután angol nyelvű újságokban is megjelentek cikkei, néha novellái a szegény emberek életéről. Tapasztalatait ''Fra det moderne Amerikas Aandsliv'' (1889) című [[szatíra|szatirikus]] művében adta közre.
Hamsun művészetét meghatározza a [[civilizáció]]val szembeni mély ellenérzés és az a hit, hogy az emberi beteljesedés a [[föld]]höz kötődik. Ez a [[primitivizmus]] (és a vele járó bizalmatlanság minden modern dologgal szemben) legerősebben [[Áldott anyaföld]] (1917) című regényében jut kifejezésre. Korai művei általában egy kitaszított csavargó köré épülnek, aki agresszíven szemben áll a civilizációval. Középső alkotói korszakában az [[agresszió|agresszivitás]] átadja helyét a fiatalság elvesztése fölött érzett [[melankólia|melankólikus]] lemondásnak. A kor romlása a témája olyan drámáinak, mint a ''Livets Spil'' (1896) és az ''Aftenrøde'' (1896), valamint [[Őszi csillagok]] (1906), [[Benoni]] (1908) és [[Halk húrokat penget a vándor]] (1909) című regényeinek. [[1904]]-ben egy verseskötetet is kiadott ''Det vilde Kor'' címmel.
 
Visszatért [[Európa|Európába]], [[Koppenhága|Koppenhágába]], hogy megírja hosszabb ideje tervezett regényét a szegénységről, éhezésről; eközben bolti segédként biztosította megélhetését. Az irodalmi áttörést [[Éhség]] (1890) és különösen [[Pán (regény)|Pán]] (1894) című regényei hozták meg; előbbit a norvég irodalom első valódi modern regényeként tartják számon. Hamsun [[Georg Brandes]] professzorhoz, nemzetközi irodalmi szaktekintélyhez vitte el munkáját, aki remekműnek találta, és maga keresett folyóiratot a folytatásokban való közléshez, majd kiadót a megjelentetéshez.
Későbbi művei kevésbé egyéni karakterekre koncentráltak, mint inkább szélesebb támadásokra a civilizáció ellen. Az Áldott anyaföld mellett meg kell említeni [[Tékozlók]] (1913), [[Tóbiás király városa]] és [[Az új nemzedék]] (1915), [[Csavargók]] (1927), [[A világ vándora]] (1930), [[Az élet megy tovább]] (1933) és [[A kör bezárul]] (1936) című műveit.
 
Hamsun művészetét meghatározza a [[civilizáció]]val szembeni mély ellenérzés és az a hit, hogy az emberi beteljesedés a [[föld]]höz kötődik. Ez a [[primitivizmus]] (és a vele járó bizalmatlanság minden modern dologgal szemben) legerősebben [[Áldott anyaföld]] (1917) című regényében jut kifejezésre. Korai művei általában egy kitaszított csavargó köré épülnek, aki agresszíven szemben áll a civilizációval. Középső alkotói korszakában az [[agresszió|agresszivitás]] átadja helyét a fiatalság elvesztése fölött érzett [[melankólia|melankólikus]] lemondásnak. A kor romlása a témája olyan drámáinak, mint a ''Livets Spil'' (1896) és az ''Aftenrøde'' (1896), valamint [[Őszi csillagok]] (1906), [[Benoni]] (1908) és [[Halk húrokat penget a vándor]] (1909) című regényeinek. [[1904]]-ben egy verseskötetet is kiadott ''Det vilde Kor'' címmel. Ebben az időszakban már világszerte ismert és népszerű szerző volt; sokat utazott, Dánia mellett sokat tartózkodott [[Párizs]]ban, [[Oroszország]]ban és a [[Kaukázus]]ban, de eljutott [[Irán|Perzsiába]] és [[Törökország]]ba is.
Hamsun [[Németország]] iránti hosszan tartó csodálata együttérzővé tette [[Norvégia]] [[1940]]-es [[Harmadik Birodalom|náci]] megszállásával. A [[második világháború|háború]] után vagyonelkobzásra ítélték, időlegesen [[pszichiátria]]i megfigyelés alá került, és élete hátralévő részét szegénységben élte le. Összes művei [[1954]]-ben, két évvel halála után jelentek meg tizenöt kötetben.<ref name=nobel20hamsun/>
 
{{Idézet 3|műveletlen emberben ilyen óriási műveltségű még nem volt|George Bernard Shaw|300px|right|rquote=1}}
Későbbi művei kevésbé egyéni karakterekre koncentráltak, mint inkább szélesebb támadásokra a civilizáció ellen. Az Áldott anyaföld mellett meg kell említeni [[Tékozlók]] (1913), [[Tóbiás király városa]] és [[Az új nemzedék]] (1915), [[Csavargók]] (1927), [[A világ vándora]] (1930), [[Az élet megy tovább]] (1933) és [[A kör bezárul]] (1936) című műveit. [[1920]]-ban megkapta az [[Irodalmi Nobel-díj]]at. [[1929]]-ben, 70. születésnapján ünnepelte az irodalmi közélet: méltatta [[Thomas Mann]], [[Makszim Gorkij]] és [[George Bernard Shaw]] is.
 
Hamsun [[Németország]] iránti hosszan tartó csodálata együttérzővé tette [[Norvégia]] [[1940]]-es [[Harmadik Birodalom|náci]] megszállásával. Látványosan támogatta [[Vidkun Quisling]]et, a kollaboráns norvég kormány vezetőjét. A [[második világháború|háború]] után vagyonelkobzásra ítélték, időlegesen [[pszichiátria]]i megfigyelés alá került, és élete hátralévő részét szegénységben élte le. Összes művei [[1954]]-ben, két évvel halála után jelentek meg tizenöt kötetben.<ref name=nobel20hamsun/><ref name=arckep>{{opcit |név=Hegedüs |év=2000 |oldal= }}</ref>
 
== Emlékezete ==
Halála után hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az utókor értékelése öregkori politikai szerepvállalása ellenére visszahelyezze műveit a klasszikusok sorába.<ref name=arckep/>
 
== Művei ==
129 ⟶ 137 sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* '''Hegedüs (2000):''' {{cite book |author=Hegedüs Géza |title=Világirodalmi arcképcsarnok |url=http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag148.htm |accessdate=20120705 |year=2000 |publisher=Arcanum |location=Budapest |language=magyar |id=ISBN 963 86029 8 8}}
 
== További információk ==
* Masát András (szerk.): ''Irodalmi szövegek és politikai állásfoglalások''. A Hamsun-jelenség (Gondolat, 2011) ISBN 9789636933043
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1920/ Knut Hamsun], Nobelprize.org {{hivnyelv|angol}}
* [http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag148.htm Knut Hamsun], Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok
* [http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00473/14635.htm G. Beke Margit: Knut Hamsun 70 éves]. [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]], 1929. 16. szám
* [http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00367/11164.htm Görög Imre: Knut Hamsun: Az utolsó fejezet]. Figyelő, 1924. 21-22. szám
* [http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0318&article=2003-0505-1101-41NVGK Dérczy Péter: Az öregember és a történelem tengere]. [[Élet és Irodalom]]
* [http://www.geocities.com/artifexperiodical/1szam/hamsunbibliografia.htm Magyar nyelvű bibliográfia (2004-ig)]<!--Ne vedd ki a nem működő geocities linket! A későbbiekben javítani fogjuk, de ahhoz itt kell lennie! 2010. jan. 19.-->
* [http://konzervativok.blogspot.com/2009/08/knut-hamsun-rol.html Konzervatív Tea-Kör: Knut Hamsun-ról]
* [http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/7737-muzeum-a-sarkkoron-tul Múzeum a sarkkörön túl]