„Knut Hamsun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
a linkek javítása |
||
33. sor:
=== Politikai szerepvállalása ===
Hamsun [[Németország]] és a [[német kultúra]] nagy tisztelője volt, és ellenezte mind a [[Egyesült Királyság|brit]] [[imperializmus]]t, mind a [[Szovjetunió|szovjet]] [[kommunizmus]]t. Az Egyesült Királyságban a [[19. század]]i gyarmatosítót és Norvégia tengeri szerepének fenyegetőjét látta.<ref name=nobel20hamsun/><ref name=arckep/><ref name=hgmuz/><ref name=helper>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/culture/2002/mar/07/artsfeatures.artsandhumanities |title=Hitler's little helper |accessdate=20120705 |author=Geoffrey Macnab |date=20020307 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref> Az [[első világháború|I. világháború]] idején is Németországgal szimpatizált, és az [[1919]]-es [[Versailles-i szerződés]] után együttérzéssel figyelte a német nacionalizmust.<ref name=wood>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/books/2009/aug/08/knut-hamsun-centre |title=Norwegian wood |accessdate=20120705 |author=Jonathan Glancey |date=20090808 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref> Az [[1930-as évek]] közepétől kezdve szóban és írásban is a [[nemzetiszocializmus]] mellé állt. [[Arne Skouen]] filmrendező, író, újságíró szerint kortársai számára [[1935]]-ben vált mindez nyilvánvalóvá, amikor nem állt ki [[Carl von Ossietzky]] [[
A britek elleni ellenszeve és Németország iránti csodálata együttérzővé tette a 80 éves írót [[Norvégia]] [[1940]]-es [[Harmadik Birodalom|náci]] megszállásával;<ref name=nobel20hamsun/><ref name=helper/> a németeket a norvég függetlenség védelmezőjének látta a brit fenyegetéssel szemben.<ref name=helper/> Látványosan támogatta [[Vidkun Quisling]]et, a kollaboráns norvég kormány vezetőjét, és tagja volt [[Nasjonal Samling]] nevű pártjának is.<ref name=nobel20hamsun/><ref name=arckep/><ref name=wood/> Nobel-díját elküldte [[Joseph Goebbels]]nek, majd [[1943]]-ban az addigra már nagyrészt siket író [[Berchtesgaden]]ben személyesen találkozott [[Adolf Hitler]]rel, akinél panaszt tett [[Josef Terboven]] norvégiai német helytartóra. Fellépett a norvégok ellen kiszabott halálbüntetések ellen is. A diktátorról ugyanakkor bukása után nekrológot írt az [[Aftenposten]] című lapba, „az emberiség harcosának” nevezve a diktátort.<ref name=hgmuz/><ref name=wood/>
46. sor:
Egyes vélemények szerint gyökeresen megújította a prózaírást: minden irodalmi hagyománytól független hangot ütött meg, különösen pályafutásának első szakaszában. A [[regény]] nélküle nem lenne az, aminek ma ismerjük. Több író szerint ő a modern regény atyja: csodálói közé tartozott többek között [[Thomas Mann]], [[Hermann Hesse]], [[Franz Kafka]], [[H. G. Wells]] és [[Isaac Bashevis Singer]].<ref name=shouldread/><ref name=wood/>
Művei több filmnek szolgáltak alapul, mint bármely más norvég szerzői [[Henrik Ibsen]]t leszámítva. Már az [[1920-as évek]]ben, Nobel-díja után is készültek [[némafilm]]es adaptációk, melyeket számos további film követett.<ref name=helper/>
=== Megítélése ===
53. sor:
Norvégiában megítélése jelenleg is erősen ellentmondásos. [[2002]]-ben utcát akartak róla elnevezni [[Oslo|Oslóban]], de heves közéleti vita után a javaslatot leszavazták. Becslések szerint a norvégok mindössze 2%-a támogatta aktívan a nácikat; velük szemben napjainkban is erős ellenszenv él a norvég társadalomban.<ref name=helper/> Hét évvel később, [[2009]]-ben a norvég jegybank emlékérmét bocsátott ki az író születésének 150. évfordulójára.<ref name=coin/>
Negyven évbe került az is, hogy felmerülhessen Hamsun – az író, nem a politikus – emlékmúzeumának felépítése. A [[Hamsun Központ]] névre keresztelt múzeumot végül [[2009]] augusztusában avatták fel gyermekkora színhelyén, [[Hamarøy]]ben; az épületet [[Steven Holl]] amerikai építész tervezte. A megnyitón részt vett [[Mette-Marit norvég királyi hercegné]], ami jelzi a norvég társadalom megbékélését az íróval.<ref name=hgmuz/> Zsidó szervezetek – köztük a [[jeruzsálem]]i [[Simon Wiesenthal Központ]] és a [[
== Művei ==
| |||