„Knut Hamsun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkek javítása |
bővítés |
||
35. sor:
Hamsun [[Németország]] és a [[német kultúra]] nagy tisztelője volt, és ellenezte mind a [[Egyesült Királyság|brit]] [[imperializmus]]t, mind a [[Szovjetunió|szovjet]] [[kommunizmus]]t. Az Egyesült Királyságban a [[19. század]]i gyarmatosítót és Norvégia tengeri szerepének fenyegetőjét látta.<ref name=nobel20hamsun/><ref name=arckep/><ref name=hgmuz/><ref name=helper>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/culture/2002/mar/07/artsfeatures.artsandhumanities |title=Hitler's little helper |accessdate=20120705 |author=Geoffrey Macnab |date=20020307 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref> Az [[első világháború|I. világháború]] idején is Németországgal szimpatizált, és az [[1919]]-es [[Versailles-i szerződés]] után együttérzéssel figyelte a német nacionalizmust.<ref name=wood>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/books/2009/aug/08/knut-hamsun-centre |title=Norwegian wood |accessdate=20120705 |author=Jonathan Glancey |date=20090808 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref> Az [[1930-as évek]] közepétől kezdve szóban és írásban is a [[nemzetiszocializmus]] mellé állt. [[Arne Skouen]] filmrendező, író, újságíró szerint kortársai számára [[1935]]-ben vált mindez nyilvánvalóvá, amikor nem állt ki [[Carl von Ossietzky]] [[Nobel-békedíj]]as német újságíró [[koncentrációs tábor]]ból való szabadon bocsátása mellett.<ref name=helper/>
A britek elleni ellenszeve és Németország iránti csodálata együttérzővé tette a 80 éves írót [[Norvégia]] [[1940]]-es [[Harmadik Birodalom|náci]] megszállásával;<ref name=nobel20hamsun/><ref name=helper/> a németeket a norvég függetlenség védelmezőjének látta a brit fenyegetéssel szemben.<ref name=helper/> Látványosan támogatta [[Vidkun Quisling]]et, a kollaboráns norvég kormány vezetőjét, és valószínűleg tagja volt [[Nasjonal Samling]] nevű pártjának is (bár ez utóbbi vitatott<ref name=celeb>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/books/booksblog/2009/sep/10/hamsun-jubilee-celebrated |title=Should Hamsun's jubilee be celebrated? |accessdate=20120705 |author=Gwladys Fouché |date=20090910 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref>).<ref name=nobel20hamsun/><ref name=arckep/><ref name=wood/> Nobel-díját elküldte [[Joseph Goebbels]]nek, majd [[1943]]-ban az addigra már nagyrészt siket író [[Berchtesgaden]]ben személyesen találkozott [[Adolf Hitler]]rel, akinél panaszt tett [[Josef Terboven]] norvégiai német helytartóra. Fellépett a norvégok ellen kiszabott halálbüntetések ellen is. A diktátorról ugyanakkor bukása után nekrológot írt az [[Aftenposten]] című lapba, „az emberiség harcosának” nevezve a diktátort.<ref name=hgmuz/><ref name=wood/>
A [[második világháború|háború]] után két állami pszichiáter „tartósan korlátozott szellemi képességeket” diagnosztizált nála; időlegesen [[pszichiátria]]i megfigyelés alá került. A norvég hatóságok [[1947]]-ben kelletlenül bíróság elé állították. Vagyonelkobzásra ítélték, és élete hátralévő részét szegénységben élte le.<ref name=nobel20hamsun/><ref name=arckep/><ref name=helper/><ref name=coin>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/books/2009/feb/03/knut-hamsun-norwegian-coin |title=Knut Hamsun commemorated on Norwegian coin |accessdate=20120705 |author=Alison Flood |date=20090203 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref> [[1949]]-ben jelent meg [[Benőtt ösvényeken]] című utolsó könyve, melyben megpróbált magyarázatot adni a megszállás alatti szerepére; a könyv megírása arra utal, hogy szellemileg 90 évesen is friss maradt, szemben a pszichiátriai diagnózissal.<ref name=helper/>
53. sor:
Norvégiában megítélése jelenleg is erősen ellentmondásos. [[2002]]-ben utcát akartak róla elnevezni [[Oslo|Oslóban]], de heves közéleti vita után a javaslatot leszavazták. Becslések szerint a norvégok mindössze 2%-a támogatta aktívan a nácikat; velük szemben napjainkban is erős ellenszenv él a norvég társadalomban.<ref name=helper/> Hét évvel később, [[2009]]-ben a norvég jegybank emlékérmét bocsátott ki az író születésének 150. évfordulójára.<ref name=coin/>
Negyven évbe került az is, hogy felmerülhessen Hamsun – az író, nem a politikus – emlékmúzeumának felépítése. A [[Hamsun Központ]] névre keresztelt múzeumot végül [[2009]] augusztusában avatták fel gyermekkora színhelyén, [[Hamarøy]]ben; az épületet [[Steven Holl]] amerikai építész tervezte. A megnyitón részt vett [[Mette-Marit norvég királyi hercegné]], ami jelzi a norvég társadalom megbékélését az íróval.<ref name=hgmuz/> Zsidó szervezetek – köztük a [[jeruzsálem]]i [[Simon Wiesenthal Központ]] és a [[Washington (város)|washingtoni]] [[Zsidó Ügyek Intézete]] – ugyanakkor folyamatosan támadták Norvégiát, Hamsunt és a múzeum létrehozásának tervét azzal érvelve, hogy az a nácizmus egyik leglelkesebb támogatóját dicsőíti, és Hamsun irodalmi kiválósága nem takarhatja el felelőtlen és elítélendő viselkedését. A 150. évforduló megünneplését [[Avigdor Lieberman]] [[izrael]]i külügyminiszter, ultranacionalista politikus is elítélte. A norvég kormány válaszában tagadta a vádakat és azzal érvelt, hogy lehet ünnepelni az írót anélkül, hogy elfogadnánk politikai nézeteit.<ref name=celeb/> Holl szerint
== Művei ==
| |||