„Rúth könyve” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
egyenesági -> egyenes ági (OH 624.)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: lv:Rutes grāmata)
a (egyenesági -> egyenes ági (OH 624.))
* (1. fejezet) A bírák idejében, egy közelebbről meg nem határozott [[Júdea|júdabeli]] éhínség elől a [[bethlehem]]i [[Elimelek (Biblia)|Elimelek]] és családja - felesége, Naomi, két fia, [[Mahlon és Kiljon]] - Moábba vándorolnak. Elimelek halála után a két fiú elveszi a moábita Rúthot és [[Orpa (Biblia)|Orpát]]. Tíz év múlva a két fiú is meghal, gyermektelenül. Az éhínség végén Naomi a visszatérés mellett dönt, menyeit pedig megpróbálja visszaküldeni saját családjaikhoz. Orpa visszafordul, Rúth azonban ezekkel a szavakkal utasítja vissza anyósa unszolását: ''„ahová te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem”'' (1:16; ezek egyúttal az [[áttérés]] szavai is). Bethlehembe érve Naomiról ''(Gyönyörűségem)'' [[Mára|Márára]] ''(Keserűség)'' változtatja nevét.
* (2. fejezet) Az [[Takarmányárpa|árpaaratás]] kezdetén <!--(mikor?)--> térnek vissza, Rúth megkéri anyósát, hadd mehessen mezgerélni (elhullott kalászokat szedegetni, ami Izraelben a szegények előjoga volt). Rúth [[Boáz (Biblia)|Boáz]], Naomi rokonának földjére téved, ahol Boáz kéri, hogy ne menjen máshová, és anyósához való hűsége miatt - moábita, tehát idegen létére - a szolgálóival egyforma ellátásban és védelemben részesíti, Rúth pedig ottmaradt a [[búza]]aratás <!--(mikor?)--> végéig.
* (3. fejezet) Mivel Boáz, mint közeli rokon ''(góél - meg- vagy kiváltásra alkalmas közeli (vér)rokon)'', alkalmas a [[levirátusi törvények|levirátusi házasságra]] - azaz arra, hogy elvegye Mahlon özvegyét, Rúthot, így fenntartva az egyeneságiegyenes ági leszármazást -, Naomi kiküldi Rúthot éjjel a mezőre, azzal, hogy feküdjön titokban Boáz lábaihoz, majd mikor felébred, figyelmeztesse erre a kötelezettségére, amit ő meg is tesz (''„terjeszd ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon”'', 3:9). Boáz beleegyezik,<ref>''„Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel; hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után”'', 3:10</ref> de felhívja figyelmét, hogy van egy még közelebbi rokon: ''„ha az megvált téged, jó, váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg”'' (3:13).
* (4. fejezet) Boáz a város vénei előtt beszél a másik rokonnal, aki a saját örökségét féltve lemond előjogairól, így hivatalosan is Boázé lesz Elimelek öröksége.<ref>''„Ti vagytok tanúi ma, hogy megvettem mindent, ami Elimeleké volt, és mindent, ami Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből, sőt a moábita Rúthot is, Mahlon feleségét is feleségül vettem, hogy nevet támasszak az elhunytnak az ő örökségében, hogy ki ne vesszen az elhunyt neve az ő atyjafiai közül...”'', 4:9-10</ref> Elveszi Rúthot, aki megszüli [[Obed]]et, aki a [[levirátusi törvények]] értelmében Mahlon fiának és örökösének, így Naomi unokájának is számít (4:13-16). A fejezet egy rövid nemzetségtáblával zárul, amiből kiderül, hogy Boáz [[Júda (Biblia)|Júda]] törzséből származik, Obed pedig [[Dávid zsidó király|Dávid király]] nagyapja.
 
117 228

szerkesztés