„Giulio Caccini” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: el:Τζούλιο Κατσίνι
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a éppenúgy -> éppen úgy (OH 656.)
13. sor:
Perivel egy időben ő is megzenésítette az ''Euridice'' [[Ottavia|Rinuccini]] által írt szövegkönyvét. Caccini darabja cikornyásabb, koloratúrosabb, de akárhogy is nézzük zeneileg messze elmarad Peri mögött. Egyetlenegy jelenetet sikerült igazán nagy drámai erővel ábrázolnia: amikor Orfeusz belép az alvilágba. Caccini a ''Dafne'' [[librettó]]ját is megzenésítette, szinte azonnal Peri darabja után, de az ő művének sem maradt fenn a zenéje.
 
Caccini zenei vállalkozásába egész családját bevonta. Felsége Maria Fastero, aki egy igen gazdag kereskdőnek volt a lánya, éppenúgyéppen úgy kivette a részét férje hírnevének öregbbítéséből, mint gyermekei Pompeo, [[Francesca Caccini|Francesca]] és Settimia. Miután gyermekeit alapos zenei képesítésben részesítette, bevonta őket zenekarába, műveinek előadásába.
A Perivel folytatott versengéssel egy időben rendkívül nevetséges szópárbajt folytatott arról, hogy tulajdonképpen ő a monódia megteremtője. Ma minden zenetörténész egyetért abban, hogy a monódia kialakítása egy hosszú folyamat eredményként jött létre, amely semmiképpen sem köthető egy ember nevéhez és ha az elméleti megalapozásról van szó, akkor abban a legnagyobb érdeme [[Vincenzo Galilei]]nek volt. Az azonban igaz, hogy Caccininek volt döntő szerepe a dallamosság és az énekhang elsődlegességének hangsúlyozásában. Mindenesetre ő maga kinevezte magát a monódia feltalálójának.