„Zaragoza” változatai közötti eltérés

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. 1808 augusztus 3. kezdte el Lefebvre a Palafox által védett várost lövetni. A franciák minden erőlködésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vittoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. December 20-án kezdetét vette a második ostrom. Eközben a várost újra megerősítették és őrségét {{szám|30000}}-re emelték. 1809 első hónapjában a város falain a franciák három rést lőttek; ezen bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, nemigen tudtak beljebb hatolni. Lannes marsal ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de edménytelenül. Mikorn végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalni, Zaragoza meghódolt. Több mint {{szám|54000|ember}} ({{szám|14000|katona}}) pusztult el 60 nap alatt. Ekkor égett el a híres aragóniai királyi levéltár is. <ref>Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (1Zaragoza, 1891)</ref>