Főmenü megnyitása

Módosítások

Új oldal, tartalma: „A '''Goldmark Színház''' (más néven OMIKE Művészakció) egy Budapesten, a Wesselényi utca 7. szá…”
A '''Goldmark Színház''' (más néven [[Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület|OMIKE]] Művészakció) egy [[Budapest]]en, a Wesselényi utca 7. szám alatti Goldmark-teremben működő színház volt, melynek társulata a magyarországi zsidótörvények miatt száműzött színészekből alakult. Első előadását [[1939]]. [[november 11]]-én tartotta, az utolsót pedig [[1944]]. [[március 19]]-én, a németek bevonulásának napján.

==Megalakulása==
Az [[1938]]. [[május 5]]-én elfogadott első zsidótörvény bizonyos értelmiségi pályákon 20%-os felső korlátot állapított meg a zsidó származásúak részarányára, így végrehajtása miatt sok izraelita származású színész volt kénytelen elhagyni a pályát. [[Bálint Lajos (író)|Bálint Lajos]], a Magyar Színház dramaturgja vetette fel, hogy létrehozzák a "száműzöttek színházát", melynek célja a művészek megélhetésének biztosítása, illetve a közönség kultúrális igényének kielégítése. Az igazgató [[Bánóczi László]], a művészeti vezető Bálint Lajos, a főrendező [[Beregi Oszkár]] lett, a zenei vezetést pedig [[Komor Vilmos]] látta el. A Művészakcióhoz [[Hóman Bálint]] kultuszminiszter és [[Keresztes-Fischer Ferenc]] belügyminiszter adtak engedélyt, Ribáry Géza ügyvéd közbenjárására. A hatóságok csak zártkörű, kizárólag a hitközség tagjai által látogatható előadásokat engedélyeztek, a produkciókat nyilvánosan nem szabadott hirdetni.
A nyitóelőadásra [[1939]]. [[november 11]]-én került sor. A nyitóbeszédet a Művészakció főszervezője, Ribáry Géza mondta el. Az este folyamán fellépett többek között [[Szép Ernő]], [[Ascher Oszkár]], Beregi Oszkár, [[Gellért Lajos]] és [[Várnai Zseni]].

==Működése==
A színház 1939 és 1944 közötti működése során 733 előadást tartottak, 191 különböző műsorral. Az előadások között irodalmi estek, kabarék, operák, operettek, színdarabok, koncertek egyaránt megtalálhatók voltak. Az előadásokat összesen 272 ezer fő látogatta meg.
Mivel az akció egyik célja a művészek minél szélesebb körének megélhetése volt, a színház a legnagyobb létszámú, 432 fős társulatott foglalkoztatott. A színház repertoárján főleg zsidó származású szerzők darabjai, illetve bibliai tárgyű művek szerepeltek (pl. Szép Ernő, [[Molnár Ferenc]], [[Szomory Dezső]], [[Csergő Hugó]], [[Donáth Ede]], [[Szenes Béla]] darabjai), de a világirodalom klasszikusai, pl. [[Shakespeare]] vagy [[Ibsen]] művei is színpadra kerültek. A terem névadójának, [[Goldmark Károly]]nak [[Sába királynője]] című [[opera|operáját]] is műsorra tűzték.
A Művészakció előadásai rendszeresen teltházat vonzottak, a bérletek mindig elkeltek. A Goldmark-termen kívül tartottak előadásokat a Hollán Ernő utca 21/B alatti kultúrteremben és a Bethlen téren is.
A fellépők között szerepelt [[Kellér Dezső]], [[Salamon Béla]], [[Fischer Annie]] és [[Kadosa Pál]] is.

==Megszűnése==
A színházat a jobboldali sajtó már kezdetektől fogva élesen támadta. A munkaszolgálat bevezetése után az előadások megtartása egyre bizonytalanabbá vált a fellépő művészek behívása miatt. Az utolsó előadást 1944. március 19-én tartották, a német csapatok bevonulása után a színházat betiltották. A társulat tagjai közül sokakat munkaszolgálatra vittek, másokat pedig deportáltak. A háború folyamán a társulatnak több mint fele életét vesztette. Emléküket a Goldmark-teremben emléktábla őrzi.

==Külső hivatkozások==
*[http://mazsihisz.hu/jatek-a-goldmarkban-2234.html Játék a Goldmarkban (cikk a Mazsihisz honlapján)]
*[http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/21.htm Magyar Színháztörténet]
*[http://www.168ora.hu/itthon/uldozottek-szinhaza-56410.html Üldözöttek színháza - 168ora.hu]

{{Portál|Zsidóság}}
13 805

szerkesztés