„Asóka” változatai közötti eltérés

'''Asóka''' ([[Dévanágari írás|dévanágari]]: अशोक, Asóka {=''„Gondtalan”''} felvett név, eredeti neve ''Pijadaszi'' {=''„Kedves tekintetű”''}), ([[i. e. 304|Kr. e. 304]] – [[i. e. 232|Kr. e. 232]]) vagy '''Nagy Asóka''' az [[india]]i [[Maurja dinasztia]] harmadik császára, unokája [[Csandragupta Maurja|Csandragupta Maurjának]] aki [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hadjáratát követően meghódította Észak-India túlnyomó részét. Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai [[Afganisztán]] nyugati határaitól a [[Bengáli-öböl]]ig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye [[Magadha]] (a mai [[Bihár]]). Apja ([[Binduszára]]) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a [[kalingai háború]] (i. e. 265 - 263 körül, a mai [[Orisza]] környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról. A [[Buddhizmus]] lelkes követője és propagátora lett, de birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Kormányzati tisztviselőket, [[dharma (vallás)|dharma]]-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] életének eseményei színhelyén, az erőszakmentesség ([[ahimsza]]), tolerancia, a szeretet híve lett. Felhagyott a vadászattal és [[vegetarianizmus|vegetáriánius]] lett. Korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített, kórházakat és utakat építtetett és fejlesztette az öntözésese gazdálkodást a mezőgazdaságban.