„Pannoniai őrgrófság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: cs:Panonská marka |
a →Története: 1 link korr.+1 elütés jav. |
||
6. sor:
== Története ==
A frankok az avarokkal először [[562]]-ben [[Thüringia|Thüringiában]] hadakoztak. Az újjászervezett [[Avar Birodalom]] szállásterületei a [[7. század]] végén nyugaton az [[Bécsi
[[795]]-ben fordulat következett be a háborúban. Belháború tört ki az avarok között, amelynek során megölték a [[kagán]]t és fővezérét, a [[jugurrus]]t. A pannónia részek ura, a [[tudun]] az ősszel [[Aachen]]be utazott és valószínűleg felvette a kereszténységet. A frank–longobárd sereg 795 őszén a tudun területére, Pannóniába vonult, [[Friauli Erik]] és [[Vojnomir]] [[szlavóniai fejedelem]] vezetésével. Továbbvonulva megtámadták a kagáni székhelyet, majd a kincstár egy részével elhagyták az országot. [[796]] nyarán [[Pipin itáliai király]] indult a kagán székhelye ellen. A Dunánál letáborozott, majd sikerese tárgyalások után békésen átkeltek a Dunán, ahol a kagán kíséretének tagjaival, a [[tarkán]]okkal együtt behódolt neki. A kagántól kapott újabb kincseket ezután magával vitte. [[797]]-ben azonban a tudun és pannóniai avarok fellázadtak, megölték Friauli Eriket és Gerold bajor kormányzót. [[803]]-ig tartottak a harcok, amikor a tudun békét ajánlott, mivel [[Krum bolgár kán]] délkelet felől megtámadta a kagán országrészét, és a Dunától
A frankok létrehozták a meghódított területeken a Pannóniai Őrgrófságot, amelynek frank grófi szervezete azonban csak a [[Rába|Rábáig]] épült ki, azon túl az avarok és szlávok frank hűbéres, de belső önállósággal rendelkező [[Pannóniai Fejedelemség]]e jött létre. {{refhely|Papp: Nagy Károly|45–46. o.}} A különbség a keresztény térítés szempontjából is fennált. Az őrgrófság a [[Passaui Püspökség]] a fejedelemség a [[Salzburgi Érsekség]] területéhez került. {{refhely|Váczy 1938|223. o.}}
|