„Pannoniai őrgrófság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: cs:Panonská marka
a →‎Története: 1 link korr.+1 elütés jav.
6. sor:
== Története ==
 
A frankok az avarokkal először [[562]]-ben [[Thüringia|Thüringiában]] hadakoztak. Az újjászervezett [[Avar Birodalom]] szállásterületei a [[7. század]] végén nyugaton az [[Bécsi medencwmedence|Bécsi medencéig]] terjedtek, azon túl az avarok lakatlan gyepű kialakítására, sőt határaik további nyugatra tolására törekedtek. A [[Frank Birodalom]] viszont nyugat felé próbált terjeszkedni a [[Szász Hercegség]] és [[Bajor Hercegség]] felé, valamint hittérítők által az avarok felé is. A [[770-es évek]]től határmenti összecsapásokra került sor a frankok és az avarok között. [[788]]-ban a frankok bekebelezték Bajorországot, ekkor újabb határvillongásokra került sor az avarokkal. [[789]]-től [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] már tervezte az avarok elleni háborút. [[790]]-ben küldöttségeket küldtek egymáshoz, de [[791]] augusztusában megkezdődött a háború, ami [[803]]-ig tartott. [[791]]-ben támadtak először a frankok három irányból, de a Bécsi medencéből vissza kellett fordulniuk. [[792]]-ben sikertelenül próbálkozott a fríz flotta délre juttatásával Károly, nem sikerült kiásatnia az első [[Rajna–Majna–Duna-csatorna|Rajna–Majna–Duna-csatornát]]. {{refhely|Papp: Nagy Károly|43–44. o.}}
 
[[795]]-ben fordulat következett be a háborúban. Belháború tört ki az avarok között, amelynek során megölték a [[kagán]]t és fővezérét, a [[jugurrus]]t. A pannónia részek ura, a [[tudun]] az ősszel [[Aachen]]be utazott és valószínűleg felvette a kereszténységet. A frank–longobárd sereg 795 őszén a tudun területére, Pannóniába vonult, [[Friauli Erik]] és [[Vojnomir]] [[szlavóniai fejedelem]] vezetésével. Továbbvonulva megtámadták a kagáni székhelyet, majd a kincstár egy részével elhagyták az országot. [[796]] nyarán [[Pipin itáliai király]] indult a kagán székhelye ellen. A Dunánál letáborozott, majd sikerese tárgyalások után békésen átkeltek a Dunán, ahol a kagán kíséretének tagjaival, a [[tarkán]]okkal együtt behódolt neki. A kagántól kapott újabb kincseket ezután magával vitte. [[797]]-ben azonban a tudun és pannóniai avarok fellázadtak, megölték Friauli Eriket és Gerold bajor kormányzót. [[803]]-ig tartottak a harcok, amikor a tudun békét ajánlott, mivel [[Krum bolgár kán]] délkelet felől megtámadta a kagán országrészét, és a Dunától keltrekeletre eső avar területeket meghódította. A pannóniai avarok ekkor behódoltak. {{refhely|Papp: Nagy Károly|45–46. o.}}
 
A frankok létrehozták a meghódított területeken a Pannóniai Őrgrófságot, amelynek frank grófi szervezete azonban csak a [[Rába|Rábáig]] épült ki, azon túl az avarok és szlávok frank hűbéres, de belső önállósággal rendelkező [[Pannóniai Fejedelemség]]e jött létre. {{refhely|Papp: Nagy Károly|45–46. o.}} A különbség a keresztény térítés szempontjából is fennált. Az őrgrófság a [[Passaui Püspökség]] a fejedelemség a [[Salzburgi Érsekség]] területéhez került. {{refhely|Váczy 1938|223. o.}}