„Űrrepülés” változatai közötti eltérés

[[Image:Ap4-s67-50531.jpg|thumb|jobbra|[[Saturn V]] rakéta a kilövőállásban az [[Apollo–4]] felbocsájtásakorfelbocsátásakor]]

Az '''űrrepülés''' egyfajta ballisztikus repülés, melynek során a felbocsájtottfelbocsátott eszköz eléri a [[világűr]]t. Az űrrepülés történhet az űreszköz belsejében lévő emberekkel, vagy emberek nélkül. Az előbbit „emberes űrrepülésnek” nevezzük. Az ember nélküli űrrepülésekhez tartoznak a felbocsájtottfelbocsátott [[műhold]]ak (más néven '''űrszondák''').

Ha az űreszköz már elérte a világűrt és pályára állt, a rakétameghajtás helyett más meghajtási módot is használhat: a [[napvitorlás]] esetén a [[napszél]] nyomását nagy felületű napvitorlával az űrhajó folyamatos gyorsítására használják fel; az elméletben létező '''mágneses vitorlás''' a [[Nap]] által kibocsátott napszél [[elektromos töltés|elektromosan töltött]] részecskéit statikus [[mágneses tér]]rel téríti el, és így tesz szert tolóerőre (az elv „plazmameghajtás” néven is ismeretes). Az [[ionhajtómű]] szintén nem alkalmas a Földről való felbocsájtásrafelbocsátásra, de a világűrben való haladásra igen.

===FelbocsájtásFelbocsátás===

A felbocsájtásfelbocsátás (használatos még a pongyola „fellövés, kilövés” kifejezés is) rendszerint erre a célra szolgáló, ún. űrrepülőtéren történik, ami a függőleges felbocsájtáshozfelbocsátáshoz speciális állvánnyal, üzemanyagtöltési lehetőséggel és a műszerek ellenőrzését végző irányítóközponttal, továbbá a szárazföldi leszállást lehetővé tevő, a repülőtereknél megszokott kifutópályánál hosszabb kifutópályával rendelkezik a nagyobb leszállási sebesség miatt. Rendszerint az űreszköz összerakása és a leszállás utáni karbantartása is az űrrepülőtér közelében történik. Az űrrepülőtér emberi lakhelyektől távol helyezkedik el a rendkívül erős zaj és a robbanásveszély miatt. Az űrrepülőteret célszerű az [[Egyenlítő]]höz minél közelebb elhelyezni, mert így a felbocsájtáshozfelbocsátáshoz kevesebb üzemanyag szükséges, mivel a Föld [[kerületi sebesség]]e az Egyenlítőnél a legnagyobb. A felbocsájtásfelbocsátás során az űreszköz a hajtóműve(i) működtetésével eltávolodik a földfelszíntől és sebességét olyan mértékűre növeli, amivel a Föld körül keringési pályára tud állni.

Bár a felbocsájtásfelbocsátás függőlegesen történik a „minél nagyobb magasság minél kisebb idő alatti elérése” elv alapján, az űreszköz a haladása során fokozatosan eltér e függőlegestől és sima átmenettel a Föld felszíne feletti vízszintes repülésbe megy át.

Ha szükséges, hogy a felbocsájtandófelbocsátandó űreszköz egy bizonyos időben a térnek egy bizonyos pontján legyen (például találkozzon egy bizonyos keringő testtel), akkor a felbocsájtáshozfelbocsátáshoz előzetesen ún. [[indítási ablak]]ot számítanak ki, ami az indítás időpontját határolja be.

A Földről való felbocsájtásfelbocsátás után az űreszköz a bolygó körül keringési pályára áll, ha sebessége valamivel nagyobb, mint az első kozmikus sebesség (kb. 8 km/s). A pálya zárt, és alakja [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]]. Ha a felszín feletti magasság eléri a 200 km-t, a hajtóművet ki lehet kapcsolni, mivel a légköri fékezés ilyen magasságban minimális, az űreszköz hosszabb időt is tölthet meghajtás nélkül. Sebessége jellemzően 29 000 km/h, ezzel mintegy 90 perc alatt kerüli meg a Földet. Ha a keringési magasság ennél nagyobb, a keringési sebesség kisebb lesz. (például 1730 km-es keringési magasságon a sebesség 25 400 km/h, a keringési idő 2 óra).

Szuborbitális repülésről (vagy [[űrugrás]]ról) akkor beszélünk, ha a felbocsájtottfelbocsátott eszköz nem éri el a világűrt, tehát repülési magassága 100 km alatt marad, de jóval fölötte van a repülőgépeknél megszokott 10-20 km-es magasságnak. A szuborbitális repülés nem csak űrhajók esetén jöhet szóba, hanem megfelelő műszaki színvonallal rendelkező repülőgép esetén is (a módszer még csak elméletben létezik). Ezzel a módszerrel például a [[London]]–[[Sydney]] közötti 17 000 km-es távolság 2 óra alatt megtehető lenne (ez nagyjából 7 [[Mach-szám|Mach]], vagyis '''hiperszonikus sebesség'''et jelent), mivel a ritkább légkörben a kisebb [[légellenállás]] miatt a repülőgép gyorsabban tudna haladni, mint alacsonyabban, sűrűbb légkörben. Ez a sebesség mai eszközeinkkel még nem elérhető. A [[Virgin Galactic]] vállalat terveiben szerepel ilyen repülőgép ''SpaceShipThree'' néven.

Mivel a világűr eléréséhez nagy energia szükséges, ezért előfordulhat, hogy ez az energia túl korán, hirtelen és ellenőrizetlenül szabadul fel. Amikor egy [[Delta II]] rakéta 1997. január 17-én, a felbocsájtásfelbocsátás után 13 másodperccel felrobbant, 16&nbsp;km-re lévő ablakok is betörtek a lökéshullám hatására.<ref>{{cite news | url = http://www.cnn.com/TECH/9701/17/rocket.explosion/index.html | title = Unmanned rocket explodes after liftoff | publisher = CNN }}</ref>

A földi légkör fölött az emberi életre veszélyes [[Van Allen sugárzási öv]], a [[napszél]] és a [[kozmikus sugárzás]] jelentenek veszélyt az űrhajósokra nézve. A Van Allen sugárzási öv csak a Földről való felbocsájtásfelbocsátás (és leszállás) során jelent potenciális veszélyt, aminek hatása megfelelő pályával csökkenthető. A napszél és a kozmikus sugárzás ellen árnyékolással lehet védekezni.