„Szerzett számolási zavarok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
|||
41. sor:
==Gerstmann szindróma==
Domináns féltekei (bővebben lásd: [[nagyagy]]) temporo-parieto-okcipitális (TPO) agyterület (a temporális, parietális és okcipitális lebenyek találkozásánál lévő terület) károsodásakor jelenik meg, négy alaptünete van: az ujjagnózia, a jobb-bal tévesztés, az agráfia és az akalkúlia. Emellett gyakran kiegészítő tünetek is megjelenhetnek, például konstrukciós [[apraxia]], alexia, [[afázia]], ideomotoros apraxia, stb. Az is előfordul, hogy egyes betegeknél nincs meg mind a négy alaptünet, illetve a tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a személyeknek általában azokkal a feladatokkal kapcsolatban van problémájuk, amelyek mentális forgatást igényelnek. Az ujjagnózia az ujjak téri helyzetének megkülönböztetési képtelenségéből adódik. A jobb-bal tévesztés olyan feladatokban nyilvánul meg, amikor a jobb és bal oldalak referenciaként szolgálnának a tájékozódásban. Az agráfiára pedig az jellemző, hogy nem jelent feltétlenül teljes írásképtelenséget, az írászavar nem nyelvi természetű, hanem téri-vizuális deficitnek köszönhető.
A negyedik tünet az akalkúlia. A Gerstmann-szindrómában ''nem globális matematikai zavarral'' találkozunk, hanem ''bizonyos műveletek kapcsán'' tapasztalhatunk speciális nehézségeket. A betegeknél a '''számfogalom ép''' marad, '''de a helyiérték fogalma, a mentális számegyenesen való tájékozódás''' viszont '''sérül'''. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nehezen értelmezik és/vagy nevezik meg pl. a 107-es vagy a 170-es, vagy az 1700-as számot. A ''tízes számrendszerben való tájékozódásnak és az ujjak azonosításának zavara'' egy irányba mutat: hiszen tíz ujjunk van összesen és azokon gyakorta számolunk (még felnőtt korunkban is, annak ellenére, hogy az iskolában általában tiltják). Mindez pedig a következőképpen függ össze a jobb-bal tévesztéssel: a helyiérték megértéséhez elengedhetetlen a ''balról jobbra irány stabil reprezentációja''. Ugyanígy például kivonási művelet végzésekor is balról jobbra kell haladni, az ''irány nem cserélhető fel'', mint pl. az összeadásnál. Az olyan helyzetekben tehát, ahol ''valamely elemek sorrendje a jelentést meghatározó szereppel bír'' (mint pl. a helyiértékes számjelölésnél, ahol balról jobbra haladva jönnek az ezresek, százasok, tízesek, egyesek) problémáik vannak a Gerstmann-os betegeknek.
| |||