„Lengyelország a területi széttagoltság korában” változatai közötti eltérés

Abban az évben az egymás között vitatkozó fejedelmek: mazóviai ('''[[Konrád lengyel fejedelem|Konrád]],''' Leszek öccse), sziléziai ('''[[I. Henrik lengyel fejedelem|Szakallás Henrik]]''' (''Henryk Brodaty''), Száműzött Ulászló unokája), krakkói (Leszek) és nagy-lengyelországi ('''Władysław Odonic,''' Hosszúlábú Ulászló unokaöccse, sikeresen harcoló hatalomért a nagybátyja ellen) találkoztak Gąsawa falúban, a [[Kujávia]] és [[Nagy-Lengyelország]] határán. Leszek, mint a ''princeps'', szándékozta átadni Nagy-Lengyelországot Hosszúlábú Ulászlónak és visszahelyezni saját uralmát Pomerániában. Azért '''Świętopełk''' pomerániai fejedelem (Leszek formális helytartója [[Gdańsk]]ban, nem származott Piast-dinasztiából), valamint Władysław Odonic veszélyeztetettnek érezték magukat. A találkozásban Leszek meggyilkolt, Henrik pedig sebesült voltak, amivel gyanúsították épp Świętopełk és Odonic embereit. Fehér Leszek volt az utolsó krakkói fejedelem, akinek fennhatóságát minden többi fejedelem ismerte el – a halála jelentette a központi hatalom végét Lengyelországban. Egyes tartományok tovább feloszlottak, mert mindegyik uralkodójának is volt néhány fia, akit kellett földdel ajándékozni – nem volt pedig semmi felettes intézmény.