„Emésztés” változatai közötti eltérés

Az [[ember]] szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott táplálék [[nyál]]lal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik. A nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a [[nyelőcső]]ben, és szénhidrátbontó [[enzim]]et (nyálamiláz) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét dextrinekre és maltózra bontja. A táplálék a [[szájüreg]]ből a [[garat]]on át a [[nyelőcső]]be, onnan a gyomorba jut. A [[gyomor]]ban termelődő gyomornedv erősen savanyúsavas kémhatású, és fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a [[vékonybél]]be jut, amelybe két nagy mirigy, a [[máj]] és a [[hasnyálmirigy]] önti váladékait. A máj váladéka, az [[epe]] elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A [[hasnyálmirigy]] váladéka a [[hasnyál]]. Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, [[kimotripszin]] és [[peptidáz]]ok, a zsírokat bontó [[lipáz]]ok és a szénhidrátokat bontó [[amiláz]]). Az emésztés itt már gyengén lúgos kémhatásnál történik. A [[vékonybél]]ben indul meg a lebontott tápanyagok felszívódása is. A [[vastagbél]]ben történik a víz és a [[só]]k felszívódása, valamint a kiürítésre kerülő [[ürülék|salakanyagok]] besűrűsödése is. A táplálék keresztülhaladását a bélcsatornán a [[garat]]tól kezdve a bélcsatorna akarattól független, úgynevezett [[perisztaltikus]] mozgása biztosítja.