A lap 2012. július 28., 01:45-kori változata szerkesztés Laci.d (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 24 367 szerkesztés Új oldal, tartalma: „Az '''Interahamwe''' (kinyarwanda nyelvű, jelentése „azok, akik együtt dolgoznak/harcolnak”) egy ruandai hutu félkatonai szervezet volt, amely…”		A lap 2012. július 28., 01:46-kori változata szerkesztés visszavonás Laci.d (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 24 367 szerkesztés a →‎Története Újabb szerkesztés →
7. sor: Szokatlan módon egy tuszi származású, [[Robert Kajuga]] volt Interahamwe vezetője,<ref>{{cite news\| url=http://www.guardian.co.uk/world/2005/feb/16/rwanda.film \| work=The Guardian \| first=Jeevan \| last=Vasagar \| title=The hotel that saved hundreds from genocide \| date=16 February 2005}}</ref> helyettese pedig [[Georges Rutaganda]]. A szervezetet az [[MRND]]-be tartozó fiatalok egy csoportja alapította meg és jelentős szerepe volt a tuszik ellen elkövetett 1994-es ruandai népirtásban. A népirtás során saját rádióadót, az [[RTLM]]-t működtették, ahol bemondták merre menekülnek a tuszik. Miután a ruandai főváros, [[Kigali]] a [[Ruandai Hazafias Front]] (RHF) tuszi lázadóinak kezére került, sok civil és az Interahamwe tagjai a szomszédos országokba menekültek, főleg Zairébe és [[Tanzánia\|Tanzániába]]. [[Szudán]] is befogadta a menekülőket [[Juba]] városába és 1998 márciusában Tharcisse Renzaho ezredes, Kigali korábbi prefektusa és Ntiwiragabo ezredes, a Ruandai Elnöki Gárda parancsnoka is ide érkezett [[~~Nariobi~~Nairobi]]ból, hogy megszervezze őket.<ref>[[Gérard Prunier]], From Genocide to Continental War: The "Congolese" Conflict and the Crisis of Contemporary Africa, C. Hurst & Co, 2009, ISBN 1-85065-523-5, p.193</ref> Szinte lehetetlen volt az Interahamwe tagjait bíróság elé állítani, mivel nem rendelkeztek egyenruhával vagy tisztázott tagsággal, leginkább csak a meggyilkolt tuszik szomszédai, barátai és munkatársai voltak. A [[ruandai polgárháború]] során a milicisták menekülttáborokba is betörtek és a mai napig nem lehet megállapítani ki ölt meg kit. A konfliktus és a népirtás hatására milliók menekültek Zairébe, köztük az Interahamwe, az Elnöki Gárda és a kormányerők emberei is. Az ő üldözésükre küldött tuszi csapatok miatt tört ki az [[első kongói háború]], ami [[Mobutu Sese Seko]] három évtizedes diktatúrájának bukását hozta. Az RHF vezetőjének, [[Paul Kagame\|Kagaménak]] az országlása miatt a milicisták a mai napig rajtaütéseket hajtanak végre a határvidéken. 1999-ben milicisták megtámadtak és elraboltak 14 turistát az ugandai Bwindi Nemzeti Park területén, és közülük nyolcat megöltek.<ref>[http://newsrss.bbc.co.uk/1/hi/world/africa/289038.stm World: Africa Kidnap tourist tells of ordeal ]</ref><ref>[http://channel.nationalgeographic.com/series/locked-up-abroad/3801/Overview Locked Up Abroad: Uganda]</ref>

„Interahamwe” változatai közötti eltérés