„Nagysurány” változatai közötti eltérés

A régészeti leletek szerint területén már az [[újkőkor]]ban is volt emberi település. A mai Szlovákia területén Surányban találták meg az egyik legrégibb és legjelentősebb régészeti leletet, a 4800 évesnek tartott Váradi Vénuszt (Hrádocká Venuša). Nevét Surány egyik településrészéről kapta, Kisváradról. A Váradi Vénusz egy ülő asszony szobra égetett agyagból, mely 27 centiméter magas. A legrégibb sírok a vonaldíszes kerámiák korából származnak (Kr.e. 3000-4000-ből), melyeket a Nyitra elterelése előtti régészeti feltárás során találtak meg. [[1958]]-ban a Šverm utcában találtak sírokat a [[paleolitikum]]ból (Kr.e. 2000) is. Ugyancsak találtak itt a [[2. század]]ból származó [[kelta]] sírokat, majd a [[4. század|4]]. és [[9. század]]ból származó leleteket is. Suránytól 1 [[kilométer|km]]-re keletre Jánosszeg területen egy enyhe dombból termeltek ki agyagot, amikor késő bronzkori település nyomaira bukkantak. Néhány sírt találtak, melyek alapján az aunjetitzi kultúra (uneticei) népéhez tartozhatott a temető Kr. e. 1600 körül. A sírokban edényeket, tűket, karkötőket is találtak bronzból. Emellett La Tène sírokat is találtak (Kr.e. 2. század) bronz és vas szíjakkal, karkötőkkel és láncokkal, illetve edényekkel. Találtak ismeretlen tárgyakból származó [[hallstatti kultúra|hallstatti]] cserép-töredékeket is Kr.e. 1000 körülről. 3 km-re délre Suránytól, az [[érsekújvár]]-nagysurányi vasútvonal mellett tereprendezési munkák közben akadtak rá egy aunjetitzi temetőre a késő bronzkorból. Ez a temető elrendezésében a jánosszegivel mutat hasonlóságot. Az érsekújvár-nagysurányi vasútvonal első bakterháza mellett találtak egy 45 méter átmérőjű sírhelyet, amely [[1968]]-ig nem került teljes feltárásra. A bizonyítékok arra utalnak, hogy egy fejedelmi temetkezési helyről van szó a fiatalabb bronzkorból a csekei kultúra képviseletében (Čaka) Kr.e. 1000-700 körül. Hasonló leleteket találtak [[Cseke (település)|Csekén]], [[Kolta (település)|Koltán]] és [[Ocskó]]n. A vasútállomás melletti téglagyárban [[1941]]-ben a munkások egy népvándolás-kori csontvázra bukkantak az 5. századból. A további feltárás során előkerült egy fémtükör, borostyánkőből készült nyaklánc és egy vas balta. Ezeket a cukorgyár akkori igazgatója Vermes Sámuel adta az Érsekújvári Helytörténeti Múzeumnak. [[Érsekújvár]] [[1945]]-ös bombázásakor ezek elpusztultak. Érdekes harcos sírok találhatók még Kisváradon, Egyházszegen és a Gáti (Na gáte) homokosban. A Hostáki-domb (Hoštácky vŕšok) közelében a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]]-[[Zsitva]] összekötő csatorna ásásakor akadtak rá római kori kapocs-töredékre. A [[brünn]]i Július Šimon ismeretlen helyen bronzkori karikát talált. Karol Markovič helyi dékán magángyűjteményében maradt meg egy római kori penata bronzszobor, mely egy házi istenségé, ill. a II. audiutricis római légió pecsétes téglája. [[Štefan Janšák]] gyűjteményében középkori cserepek találhatókvoltak a 13.-14. századból, amelyek a Váraljacska (Podzámeček) körzetéből valókszármaztak.